Az élet olyan, amilyennek látod!
Mindenki számára olyan a világ kint, amilyen bent. Aki boldog, kiegyensúlyozott belül, elégedett magával, az a világot is ennek megfelelően klassz, jó emberekkel teli helynek találja, vagy legalábbis nem veszi komolyan a nehéz személyiségekkel való találkozást. Aki pedig nem bír megbirkózni azzal a sok őrültséggel, ami a fejében van, az állandóan nehéz helyzetekbe fut bele, mert az önmaga felé irányuló állandó belső kritika, elégedetlenség, másokban is ugyanezt láttatja meg. Számomra ebben a felismerésben az az izgalmas, amikor egyszerre két olyan emberrel találkozom, akik egymás teljes ellentétét jelentik.
Szilvi egy igazi optimista! Bármi történik vele, csak a jót látja meg benne. Ha veszteség éri, biztos benne, hogy valahol, mondjuk öt perc múlva az élet kárpótolja, vagy legalábbis megmutatja, hogy miért járt mégis jól. Szerinte az életnek mindenkivel komoly tervei vannak. Mindenki fontos, minden tett számít, s ha az ember nem is érti abban a pillanatban a dolgok miértjét, a kellő pillanatban úgyis fény derül mindenre. Nem kell aggódni. Se most, se máskor. Sőt! A legjobb, ha az ember szépen hátradőlve teszi a dolgát, mert a háttérben az élet neki dolgozik. A sors intézi a láthatatlan szálakat, ezért aztán felesleges bármiért aggódni. Aminek meg kell történnie megtörténik, aminek nem, az meg nem. Így hát nem erőlködik, csak teszi, amit jónak érez, ahogy mondja, figyeli a jeleket. Amit az élet nem akar, azt nem erőlteti, amit meg úgyis oda akar adni, azt odaadja – mondja – minek olyasmiért erőlködni, amivel az életnek más terve van?!
Szilvivel találkozni öröm. Legalábbis számomra. Mert mindig optimista, és mindenben a lehetőséget, a jót látja meg.
Az ő ellentéte Rita. Nem szívesen vallom be, de valahogy mindig úgy alakul, hogy ha összefutunk, rögtön kiderül, hogy millió dolgom van, és már rohanok is tovább... Már öt perc társalgást is komoly veszteségnek élek meg, mert ha esetleg nem olvastam volna a reggeli híreket, azok közül is azokat, amelyek rettenetesek, akkor rögtön a tudtomra hozza. Szóval speciális érzéke van ahhoz, hogy egy pillanat alatt agyoncsapja az ember jókedvét.
Mikor ők ketten találkoznak az egy igazi tanulmány. Szilvi imád utazni, és bárhol jár, csak jót és szépet tapasztal. Most is egy hosszabb útról jött haza, és az élményeiről mesélt, mikor összetalálkoztunk Ritával. Mondanom sem kell, Rita is járt az említett országban, de ő csak rosszat evett, csak undok emberekkel találkozott, mi több, egyszer szándékosan félre is vezették, ezért eltévedt. A klíma? Na, az volt a legrettenetesebb. A hely? Látott már szebbet is, de épp nem tudta felidézni, melyik ország volt az… Van, akin nem lehet segíteni, állapítom meg újra, aki az életet büntetésként éli meg, az eldöntötte, hogy eszerint éli le az életét, azt nem lehet az álláspontjából kimozdítani egy percre sem. Hát amint lehetőség adódott, hogy egy mondatot hozzászóljak az ügyhöz, rögtön elmondtam, hogy millió dolgom van…
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez