Kevés művész van, akinek az alkotásait akkor is felismerjük, ha nem látjuk a nevét a kép mellett. Gustav Klimt közéjük tartozik. Az arany ragyogása, a gazdag ornamentika, a különleges minták és a nőalakok finom eleganciája mára a művészettörténet egyik legismertebb vizuális világává vált.

Bár több mint száz év telt el azóta, hogy ecsetet ragadott, hatása ma is ott van a divatbemutatók kifutóin, luxusszállodák enteriőrjeiben, ékszerkollekciókban és lakberendezési trendekben. Gustav Klimt nem csupán festő volt, hanem egy olyan látásmód megteremtője, amely a mai napig inspirálja a kreatív világot.

164 éve, 1862. július 14-én született Bécsben az a festő, aki nem egyszerűen portrékat alkotott, hanem egy teljesen új vizuális világot teremtett.

Az arany nála nem dísz volt, hanem kifejezőeszköz

Ha Gustav Klimtre gondolunk, szinte azonnal az arany jut eszünkbe. Festményein azonban a nemesfém sokkal többet jelentett látványos felületnél.

Édesapja aranyműves és rézmetsző volt, így már gyermekként közelről ismerte ezt a világot. Később az olaszországi Ravenna bizánci mozaikjai is mély benyomást tettek rá, ezek hatására alakult ki híres „arany korszaka”.

Az arany nála nem háttérként működik, hanem szinte saját fényforrássá válik. A képek szereplői mintha kilépnének a hétköznapi térből, és egy időtlen világ részévé válnának.

Ebben az időszakban született többek között Adele Bloch-Bauer portréja, a Danaé, valamint minden idők egyik legismertebb festménye, A csók.

Fellázadt a kor művészete ellen

A 19. század végének hivatalos művészeti világa szigorú szabályok szerint működött. Klimt azonban nem akarta ezeket követni.

1897-ben több fiatal alkotóval együtt kilépett a Künstlerhausból, és megalapította a Bécsi Szecessziót, amelynek első elnöke lett. A mozgalom célja az volt, hogy a művészet megszabaduljon az akadémiai kötöttségektől, és nyitott legyen minden új irányzatra.

A festészet mellett ugyanilyen fontosnak tartották az építészetet, a bútortervezést, az üvegművészetet, a grafikát és az iparművészetet. Számukra a művészet nem különálló területekből állt, hanem egyetlen egészet alkotott.

Ennek a szemléletnek egyik legjelentősebb emléke a ma is látogatható Beethoven-fríz, amely a Bécsi Szecesszió épületében látható.

A nő lett a képei középpontja

Klimt festészetének legfontosabb szereplője a nő.

Nem idealizált szépségként ábrázolta modelljeit, hanem erős, önálló személyiségekként. Portréi egyszerre elegánsak, titokzatosak és rendkívül modernek.

A bécsi felső középosztály számos ismert asszonya ült modellt neki, de festményei messze túlmutatnak a hagyományos portréfestészeten. A ruhák mintázata, az ékszerek, a testtartás és a háttér ugyanannyit mesélnek a személyiségről, mint az arc.

Emilie Flöge nemcsak a múzsája volt

Klimt életének meghatározó alakja Emilie Flöge volt, akivel évtizedeken át rendkívül szoros kapcsolatot ápolt.

Flöge korának egyik legismertebb divattervezője volt, aki nővéreivel együtt saját divatszalont vezetett Bécsben. Az általa tervezett reformruhák szakítottak a fűzők szigorú világával, és kényelmesebb, szabadabb viseletet kínáltak.

Sokan úgy vélik, hogy a Klimt-képeken látható gazdagon díszített ruhák és ornamentikák részben Emilie divattervezői világával is kapcsolatban állnak.

Kapcsolatuk pontos természetét máig homály fedi, de levelezésük és közös utazásaik alapján biztosan tudható, hogy Emilie Flöge élete egyik legfontosabb embere volt.

A csók, amely az egész világot meghódította

Kevés festmény vált annyira ismertté, mint A csók.

Az 1907–1908 között készült alkotás ma már nemcsak a szerelem egyik legismertebb ábrázolása, hanem a szecesszió szimbóluma is.

A geometrikus minták, az arany felületek és a finoman kidolgozott arcok olyan vizuális egyensúlyt teremtenek, amely több mint száz évvel később is ugyanolyan erővel hat.

Az eredeti festmény ma a bécsi Felső-Belvedere Múzeumban látható, ahol évente látogatók százezrei keresik fel kizárólag azért, hogy élőben is láthassák.

Nem véletlen, hogy ez a kép ma is ott szerepel könyvek borítóján, ékszereken, lakástextileken, divatkollekciókban és designtermékeken szerte a világon.

A divat soha nem engedte el

Klimt mintái újra és újra visszatérnek a kifutókra.

Aranyló hímzések, geometrikus ornamentikák, gazdag textúrák és látványos motívumok jelennek meg olyan haute couture kollekciókban, amelyek egyértelműen a bécsi mester világából merítenek inspirációt.

A lakberendezésben is örök klasszikus

Aki valaha járt elegáns butikhotelben vagy kortárs luxuslakásban, jó eséllyel találkozott már Klimt hatásával.

Arany részletek, mély smaragdzöldek, fekete kontrasztok, márványfelületek, bársony és gazdag textúrák mind olyan elemek, amelyek ma is a prémium enteriőrök meghatározó részei.

Nem véletlen, hogy belsőépítészek ma is rendszeresen nyúlnak vissza ehhez a vizuális világhoz

A legtöbben a portréit ismerik, pedig életművének jelentős részét tájképek alkotják.

1900-tól kezdve szinte minden nyarát az Attersee partján töltötte. A Salzkammergut vidéke teljesen más oldalát hozta elő.

Itt nem aranyba burkolt alakokat festett, hanem kerteket, virágmezőket, fákat, víztükröt és csendes tájakat.

Ezek a képek meglepően modernek. Sokszor négyzetes kivágásban készültek, mintha egy fényképezőgép objektívjén keresztül néznénk a tájat. Egyes művészettörténészek szerint ezek a festmények évtizedekkel megelőzték korukat.

Szerette az életet

Klimtről gyakran egy visszahúzódó művész képe él bennünk, pedig a hétköznapokban egészen más ember volt.

Imádott jól enni, gyakran ugyanabba a bécsi kávéházba járt reggelizni, kedvelte a tejszínhabos kuglófot és a hagyományos osztrák fogásokat.

Ez az életigenlés a festményein is érződik. Nem a szigorúság vagy a mértéktartás uralja őket, hanem a gazdagság, a részletek szeretete és az öröm.

Miért aktuális még ma is?

Klimt munkái ma is inspirálják a divattervezőket, belsőépítészeket és designereket.

Az arany, a fekete, a smaragdzöld, a geometrikus motívumok, a növényi ornamentika és a gazdag textúrák ma is rendszeresen visszaköszönnek a luxusdivatban és a prémium enteriőrökben.

Nem véletlen, hogy a haute couture világában újra és újra előkerülnek azok a motívumok, amelyeket ő több mint száz éve festett vászonra.

Klimt nyomában Bécsben

Aki szeretné közelebbről megismerni Gustav Klimt világát, ma is végigjárhatja életének legfontosabb helyszíneit.

A Belvedere Múzeumban látható A csók, a Bécsi Szecesszió épületében a monumentális Beethoven-fríz, míg a Klimt-villában egykori műtermének hangulatába is betekinthetünk.

Az Attersee környéke pedig ma is szinte ugyanazt a nyugalmat árasztja, amely egykor a tájképeinek ihletet adott.

Egy stílus, amely nem öregedett meg

Gustav Klimt 1918-ban, mindössze 55 évesen hunyt el, de az általa megteremtett vizuális világ ma is ugyanolyan könnyen felismerhető, mint saját korában.

Gustav Klimt művei ma is ugyanúgy jelen vannak a mindennapokban, mint a múzeumokban. Visszaköszönnek a divatban, a lakberendezésben, az ékszereken és a kortárs designban. Kevés alkotó hagyott maga után olyan vizuális örökséget, amely több mint egy évszázaddal később is ennyire felismerhető és ennyire aktuális. Ez teszi igazán időtállóvá a munkásságát: nemcsak a saját korát határozta meg, hanem a mai esztétikai szemléletre is hatással van.

• Gustav Klimt Klimt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!