Kiszállni abból, amiben vagy. Abból, ami a valóságoddá vált, és amiről azt hiszed, igaz.

Neked miből kell kiszállnod? Mi az, amiről talán eddig észre sem vetted, hogy nem is a tied? Egy helyzet, egy gondolat, egy érzelem az? Lehet hogy amiről azt hitted, hogy Te vagy, az nem is valós?Úgy látom egy ideje ezek az igazi kérdések.

Én magam már egy éve látom, hogy mi nem akarok lenni, vagyis inkább, hogy mi és ki is vagyok. Többnyire először azt tudjuk, hogy mit nem akarunk és fogalmunk sincs, hogyan érjük el azt, amit akarunk. Azt látom, hogy ebben pont az akarás akadályoz meg minket. Az akarás az, ami legalább annyira szorít, mint a nem akarás. Pont ugyanolyan a minősége, pont ugyanúgy gúzsba köt. Talán ha most tanulunk valamit az pont az, hogy a tudatosság nem a valamit akarással csinálás.

Évek óta meg akarod oldani a problémáid, meg akarod érteni a sérüléseid, meg akarsz gyógyulni, meg akarsz világosodni. Érteni akarod a Világot, látni az összefüggéseket. Akarsz egy jó kapcsolatot, egy jó munkát. Elmentél már mindenkihez. De nem megy. Pedig akartad, hogy menjen.

Az akarat pedig egyre távolabb sodor tőled mindent. A mintáid már rég felismerted. Azt is, hogy mivel akadályoztad magad. Már el is sirattad, vezekeltél is, talán meg is bocsájtottál. De még mindig nem hitted el, hogy vége! Nem hitted el, mert a problémáidból formáltál egy új személyiséget és ez lett a szokásmintád, a kihívásod, az időtöltésed. Egyszerűen ehhez szoktattad magad.

Sokan kérdik tőlem, hogy egy minta, egy blokk egy trauma meddig tart? Ha dolgozták rajta és hozzáértő segítséget kaptál, akkor pont addig, amíg hiszel benne, hogy még tart! Mert egyszerűen nem tudsz már létezni az akarás, a küzdelem, a kihívások nélkül.

És mi a megoldás? Mondhatnám, amit mindenki, hogy engedd el... Szerintem ez csak egy újabb teljesíthetetlen teher. Inkább azt mondanám, hogy engedd meg! Sok éve mondom, írom. Engedd meg, hogy a görcsös akaratod nélkül, az élet úgy alakuljon, ahogy természetéből adódóan szeretne. Nem úgy, ahogy te görcsösen szeretnéd.

Hagyd és uralkodj magadon. Ne vonódj bele érzelmileg. Gyere ki a színdarabból, ülj ki a nézőtérre és nézd onnan. Ha ez sikerül rá fogsz jönni, hogy kacagtató a dráma, amit játszunk. Néha meg szívet tépő. Nem tudod erővel megváltoztatni. De kiülhetsz a nézőtérre, és távolmaradhatsz a drámától.

Barna Berni

Nem a te hibád

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Barna Berni

Csak nemrégiben jutottam el oda, hogy le merjem írni magamról azt, hogy: Író. Egy megjelent és egy megjelenésre váró könyvvel és számtalan írással a hátam mögött. Szóval, író vagyok. Írónő aki szenvedélyesen kutatja azt, ami a felszín mögött van és csak ritkán látható. Ehhez be kellett járnom a fél világot és a saját útjaimat is. Azt az utat, ami szerintem az egyetlen út, mi egymáshoz vezethet minket. Az önismeret útját. Erről írok, néha szépen, néha nyersen, de remélem őszintén. Napi Júlia: Ki is valójában Júlia? Júlia minden létező. Istennő, királynő, gyermek, anya, feleség, szerető, szabályos és szabálytalan, elveszett és erős, önálló, tévelygő, céltudatos, forró és hideg. Júlia mi vagyunk, mi, Nők, minden minőségünkben megnyilvánulva. Vannak korlátaink, de ezeket a korlátokat valójában mi hoztuk létre önmagunk számára, mert azt hittük, majd megóv a csalódásoktól. Aztán még is csalódtunk, majd újra és újra felálltunk. Megértettük, hogy valójában Júlia a sérüléseitől lett erős, mert ezeken keresztül felfedezhette azt: Ki is Ő valójában? Júlia én vagyok és te vagy. Ezek a mi történeteink.