Optimum – BMW R1300GS teszt

Amikor a BMW Motorrad bejelentette, hogy tiszta lappal tervezi újra a világ legnépszerűbb túraenduróját, a motoros társadalom egyszerre kapott a szívéhez és kapott vérszemet. Lehet-e még fokozni azt, ami éveken át a kategória etalonja volt? A válasz itt áll előttünk, a képeken látható, jellegzetes motorsport-színekben pompázó BMW R1300GS képében. És a cikk címe nem véletlenül lett az, ami: ez a gép nem a maximumra, hanem valami sokkal nehezebbre, az optimumra törekszik.

Radikális karcsúsítás, fókuszált dizájn

Az első dolog, ami szembetűnik, az az elképesztő vizuális diéta. A korábbi 1250-es robusztus, néha már-wár tankszerű megjelenése a múlté. Az R1300GS kompakt, atletikus, és az új, X-alakú LED-es mátrix fényszórónak köszönhetően azonnal felismerhető. Nincs felesleges sallang, csak a színtiszta funkció. A képeken látható fűzött küllős felnik és a masszív oldaldobozok jelzik: ez a motor nemcsak a kávézók előtti villantásra, hanem kőkemény kilométerfalásra született.

A mérnökök 12 kilogrammot faragtak le a tömegéből, ami a motorozás minden egyes másodpercében érezhető. A váz merevebb, a tömegközéppont pedig még közelebb került a talajhoz.

Egy kis nosztalgia: Azért hiányozni fog a "munkagép"

Bár az újdonság lenyűgöző, azért elmorzsolunk egy pár könnycseppet az elődmodell, az R1250GS után. Abban a motorban is rengeteg zseniális megoldás lakozott, és az a hamisítatlan, masszív, "munkagép szerű" kinézet bizony kicsit hiányozni fog a palettáról.

Ráadásul a technológiai váltásnak van egy olyan vetülete is, ami a hardcore világjáróknak fejtörést okozhat: az új, teljes alu öntvény váz a világ eldugott zugaiban történő motorozásnál hordozhat magában némi kockázatot. Ha Isten háta mögötti terepen bukunk egy komolyabbat, a régi acél csővázat szinte bármelyik harmadik világbeli sufniban helyre pofozza egy ügyes szaki egy mezei hegesztőtrafóval. Az alumínium öntvény esetében viszont erre sajnos csekély az esély – ott a komoly sérülés általában a túra végét jelenti.

A boxer szív új ritmusa és az akusztikai trükk

A tank alatt a klasszikus elrendezésű, de teljesen megújult, 1300 köbcentis boxermotor morog.

Teljesítmény: 145 lóerő
Nyomaték: 149 Nm
Karakter: Brutális rugalmasság alacsony fordulaton, és meglepően éhes pörgősség fent.

A váltót a blokk alá költöztették, ami nemcsak a súlyelosztásnak tett jót, de a mechanikai zajokat is csökkentette. Na de milyen a hangélmény? Nos, itt is történt némi kényszerű változás. A szigorú EU-s szabályozások miatt a kipufogóból ma már körülbelül semmilyen érdemi orgánum nem jöhet ki legalálisan. A BMW mérnökei azonban nem akarták, hogy a gép teljesen steril és hangtalan legyen, ezért egy ügyes trükkhöz folyamodtak: felerősítették a motor szívóhangját.

Amikor elforgatjuk a gázkart, a motoros fele áradó akusztika megvan, de azért ne hallgassuk el: az 1250-es kellemes, mély dohogása és a motorféken érkező lágy visszadurrogások bizony hiányoznak a fülünknek. Persze ha valaki vesz magának egy 1300-ast, biztosak vagyunk benne, hogy az utángyártott piacon gyorsan talál majd rá megoldást, hogy a kipufogó a farán is újra szépen zenéljen.

Úton és úton túl: A futómű művészete

A teszt során az új Telelever és Paralelever futómű-konstrukció egyszerűen zseniálisan vizsgázott. Az opcionális elektronikus futómű-szabályzás (DSA) másodpercenként több százszor alkalmazkodik az útviszonyokhoz.

Aszfalton a motor úgy fordul, mintha egy sport-túragépen ülnénk; a fizika törvényeit meghazudtoló könnyedséggel dönthető egyik kanyarból a másikba. Amikor pedig elfogy az aszfalt, a fűzött kerekek és az enduró üzemmódok azonnal magabiztossá teszik a mozgását. A laza talajon is precízen adagolható a nyomaték, az elektronika pedig pontosan annyi csúszást enged, amennyi a vigyorhoz kell, de megvéd a bajtól.

Összegzés: Ez lenne az Optimum?

A BMW nem egyszerűen frissítette a GS-t, hanem újradefiniálta. Az R1300GS nem azért lett jobb, mint az elődjei, mert egyszerűen "több" lett valahol, hanem azért, mert mindent patikamérlegen egyensúlyba hoztak. Könnyebb, erősebb, okosabb, és sokkal közvetlenebb motorozási élményt nyújt.

Bár a konstrukciós váltás és az euro-normák hoztak némi kompromisszumot a javíthatóság és a gyári kipufogóhang terén, összességében egy dolog vitathatatlanul elmondható: a motoros világ abszolút etalonja, az optimális, igazi mindenes továbbra is a BMW GS – ami most már 1300 köbcentivel hódít tovább.