Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.





Veled megelégszem

Mikor kezdődött? Amikor meghívott egy kávéra? Vagy inkább akkor, amikor a jegygyűrűmet a tárcámba csúsztattam és már nem éreztem fájdalmat, vagy lelkiismeret furdalást? Vagy talán sokkal korábban kezdtem el szinte észrevétlenül, apró léptekben leválni rólad, szeparálódni, saját életrészt kialakítani, ahová neked tilos volt a bemenet?

olvass tovább

Nekünk dolgunk van egymással

Útjaink mióta keresztezik már egymást? Hányadik alkalommal állok már a keresztútnál, azt remélve, most végre arra az útra lépek, ahol soha többé nem találkozom veled? A sorsunk úgy tűnik, élvezi, hogy csapnivalóan rossz ripacsokat csinál belőlünk. Szántszándékkal játszunk botrányosan tehetségtelenül a való élet színpadán, előre elrendelt sorsú tragikus hősök vagyunk, kiknek az élete eredendően boldogtalan.

olvass tovább

Akik képtelenek viszontszeretni

Tudod, hogyan viselkedik egy nyughatatlan, lehorgonyozni képtelen férfi? Igen, jól érzed, nem bonyolítja a dolgokat, nem lelkizik. Ha végzett, veszi a kalapját, aztán egy ideig hallod még cipőtalpának kopogását a macskaköveken, soha többé nem látod őt. Az élet állomásait út menti fogadónak érzékeli, és gondosan ügyel arra, hogy csak felszínes kapcsolatokat létesítsen.

olvass tovább

Szeresd magad annyira, hogy megszabadulsz a mérgező emberektől

Régen sokan kopogtatás nélkül bejöhettek hozzám, úgy gyűjtöttem az embereket, hogy nem szelektáltam őket. Ma tudatos emberbarát vagyok, megválogatom, kit engedek a vaskapukon túl. Nem halmozok mindenféle színes, tetszetős, ízlelőbimbóimat lázba hozó, ám szervezetemre, lényemre ártalmas, mérgező emberi kapcsolatokat. Egyetlen pillantásból, és beszélgetésből kiszűröm a junk-ot, az érdekembert, az álbarátot, az arctalan kalandort, az energiavámpírt a tehetséges szívrablót.

olvass tovább