A korkülönbségen is múlik egy kapcsolat sikere?

Egyre gyakoribb az úgynevezett kapunyitási pánik elnevezés is, amely olyannyira általánossá vált a fiatal férfiak körében, hogy külön elnevezést is kapott, quarter-life crisis, vagyis kapunyitási, életkezdési krízis néven is emlegetjük, és mindazokat a félelmeket és szorongásokat jelenti, amelyek a felnőtté válás felelősségéből adódnak. A felnőtt lét magában foglalja a küzdést és a kitartást, a tetteinkért, döntéseinkért, saját életünkért, szeretteinkért való felelősségvállalást. Ezek a fiatal férfiak gyakran komolyan sérülnek nemi szerepeikben, nem képesek férfivá válni, védelmezni, gondoskodni. Ösztönösen idősebb, elfogadó, gondoskodó, dajkáló partnernőt keresnek maguk mellé, akik már eljutottak valahova egzisztenciálisan, velük nem kell felelősséget vállalni, nem kell férfivá érni, mégis magukévá tehetik a felnőtt lét örömteli elemeit.

Az új kapcsolat visszatölti a fiatalos pezsgést az elszürkült, lendületet vesztett hétköznapokba, és életstílus és szexualitás terén is kitágítja a horizontot. Egy fiatal szerető megszerzése azt az érzést adja vissza, hogy férfiként, nőként még csábító, még vonzó, tehát még ott van a szeren.

A szenvedély, a szexuális harmónia önmagában semmilyen kapcsolatot nem tart össze és nem biztosít hosszú távú kapcsolódást. Nem az életkorbeli különbség okoz gondot, hanem azok a problémák, amelyek folyamatos konfliktushelyzeteket idézhetnek elő: eltérő gondolkodásmód és érdeklődés, egy kialakuló dominanciaharc, életszínvonal igényekben való különbözőségek, eltérő ambíció, vagy a gyerekvállalást érintő vágyak, kérdések. Az igazán boldog párkapcsolatban élőknek valóban sok közös vonásuk van, és azonosak az alapvető értékekről, az életről szóló elképzeléseik. Ha a szexen kívül nincs más, ami közös, nem lesz tartós a kapcsolat. Egy életszakaszuk eltérő időszakában létező párnak mások az igényei, céljai, ambíciói, mások az életfeladatai, az életről alkotott elképzelései.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.