A lovagias férfiak tényleg kihaltak?

Néha úgy érzed, manapság nagyítóval kell keresgélni a tiszta, hiteles, jellemes és feddhetetlen emberi vonásokat? Ha felsejlik a halvány remény, hogy mégsem múlt el a világ dicsősége, és léteznek igaz úriemberek, e ritka, különös jelenséget még mindig fenntartással fogadod? Hol vannak a mai férfiak?

olvass tovább

Az ítélkezésről

A mai divatos spiritualitással átitatott világban mindenhonnan dőlnek felénk a tanítások. Mindannyian emocionálisan vagy pedig intellektuálisan fejlesztjük magunkat egy szintre, és észrevétlen dolgokon csúszunk el a nagy mindent befogadó szeretet talaján. Akárhonnan is nézzük, ha jól megfigyeljük magunkat és a reakcióinkat, csak beleesünk a folyamatos ítélkezés csapdájába.

olvass tovább

Kérlek, ne szeress

Illetve csak akkor, ha tudod, hogy nemsokára felveszed a kabátod es elmész, rágyújtasz egy cigire és olyan kifogást fújsz ki, amit még nem használtál el. Kérlek, azt add nekem.

olvass tovább

A sivár szavak világa

Nem értem az embereket. Hallom amit mondanak, látom amit cselekednek, de a szándékukat rendre félreértelmezem. Túlsúlyos állapotban hever a lelkem. Magába szívta a koszt, amelyet a hömpölygő szóáradat hozott magával. Kételkedem a józan ész hatalmában, az érzésektől mentes játszmákban.

olvass tovább

Csak még egy esélyt

Nem tudom, miért népszerű mostanában az a felfogás, hogy akinek egyszer kellettünk, annak mindig fogunk. Hogy hiába lökjük el magunktól, mintha csak egy tekegolyó lenne, mindig lesz még egy utolsó utáni esélyünk arra, hogy visszakússzunk hozzá.

olvass tovább

Aki szeret, az jelen van

Mit az, hogy jelenlét? Az, hogy jelen vagy az életemben. Nem fizikai jelenlétre gondolok, és nem arra, hogy a lelkünk már régen nem kapcsolódik, de te mégis maradsz, mert gyáva vagy borítani, a testedet elhordani a közös életterünkből. Ez nem jelenlét. Ez csak kényszer, opció, jelenleg nincs jobb nálam. Ezért járkálsz lábujjhegyen a kiüresedett kapcsolatunk csendjében, nem vagy jelen, csak úgy viselkedsz.

olvass tovább

Neki megadom magam

Volt egy olyan pillanat. Amikor odalépett hozzám és kivett a kezemből minden önvédelmi fegyvert. Az önvédelmi fegyvereim jól működtek az elmúlt években, kiválóan forgattam a bizalmatlanság, a félelem, a gyanakvás és a zárkózottság kardját. Szemlesütve, görbült gerinccel álltam ott, és önszántamból adtam oda, beszélnie sem kellett hozzám, sem suttogva, sem meggyőzően, nem kellett kicsavarnia a kezemből, nem kellett, hogy ledobjam a lábai elé.

olvass tovább

Pozitív gondolataink formálják sorsunkat

Mindig is hittem a vonzás törvényében; hogy a pozitív gondolat pozitívat, míg a negatív negatívat szül. De arról senki sem beszél, hogy álljon fel a padlóról az, aki az élettől mostanában csak pofonokat kapott. Ilyenkor teljesen hiábavaló közhelyeket puffogtatni, mert nyilván lesz ennél jobb, de egy kétségbeesett ember leginkább arra lenne kíváncsi, hogy mikor.

olvass tovább

Személyiségünk az elemek tükrében

Az asztrológiában az őselemek szerint kerülnek felosztásra az egyes zodiákus jegyek. A négy őselem a Tűz, Föld, Levegő és a Víz. Az egyes elemeken belül, további három minőségbe rangsoroljuk a jegyeket. Az egyes elemek sajátossága és a minőségek tulajdonságai szépen megmutatkozik a jegyekben és még többet megérthetünk önmagunkról a segítségükkel. Ha csak a napjegyünket, vagy az aszcendensünket ismerjük, az nem elég információ ahhoz, hogy tudjuk mely elem, elemek dominálnak bennünk.

olvass tovább

Kihez marad hűséges a nő?

A nő először egy misztikumba szeret bele. Egy alkalmas földi halandóba, akire felnéz, aki érdekli, aki a gondolataiba fészkeli magát, akiért képes sutba vágni az örökösen acsarkodó, feleselő egot. Akiért kiabál, akiért veszekszik, akiért megtanul gondoskodni, és női energiákat mozgósítani.Akire figyel, akiért elsajátítja a többesszám használatát, pedig ideiglenes ember fészkeihez már jó ideje egyedül is képes összegyűjteni a gallyakat.

olvass tovább