Sok szempontból párhuzam vonható a női lét ciklikussága és az évszakok váltakozása közt. Ahogy nőként megéljük mindennapjainkat kapcsolatban van azzal, ciklusunk mely szakaszában járunk épp. Észrevehető egy bizonyos minta, időszakok melyek követik egymást.
A ciklus elején egy befelé fordulós, befelé figyelős (tél) után megújult lendülettel haladunk a tavasz felé mely a tisztaságot, az újdonságot, a játékosságot ígéri nekünk, mi is friss energiákkal éljük meg mindennapjainkat. Előtör bennünk a kislányos báj, a réten rohangáló, pajkos csibész. Majd átlépünk a következő szakaszba, mely pezsgő, pörgő, akár vad, tomboló, de mindenképpen teremtő energiákkal tölt fel minket (nyár).
Ebben az időben vagyunk a legalkalmasabb a több értelemben vett teremtésre, alkotásra, női létünk vibrálása ez az időszak, nem csoda tán, hogy éppen ez az ovuláció időszaka is a ciklus tekintetében. Ezután következik egy higgadtabb, lágyabb, finomabb női energiákat mozgató lassuló időszak (ősz) mely a gondoskodó, tápláló, önmagára és másokra is sokkal több figyelmet szentelő női lét szakasza. Majd “végezetül” a következő hideg szakaszba (tél) lépünkbe, hogy a ciklus és vele együtt nőiességünk kiteljesedhessen, hogy újabb halk pillanatokból átlépjünk a tüzesebb napokba.
A női lét misztériumának egyik alappillére a folyamatos ciklikusság, a folyamatos változás. Amint ezt nem csak elfogadjuk, hanem megszeretjük önmagunkban, mások is csodálattal, élvezettel fognak részt venni benne.
Ezzel az írással szeretnénk veletek együtt köszönteni az őszt és kívánjuk, hogy mindannyian megtaláljuk benne a nem is annyira rejtett nőiességet.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez