Férfiszempont: A tükör

Te döntöd el, hogy leszámolsz-e a félelmeiddel. Te döntöd el, hogy beletörődsz-e abba, hogy mások alakítják az életed, és körülményeidet, vagy gondolhatod úgy is, hogy fogod magad és elkezded, használni végre az agyadat, elkezdesz cselekedni, mert Neked több jár, mert egyszerűen megérdemled, hisz ez a Te életed és azért, mert Te, Te vagy. Azt hiszed, az idő számít bármit is, mert “öreg” vagy? Mi lesz Veled, ha még harminc, negyven, ötven évet élsz? Úgy kelsz majd fel minden áldott reggel, évtizedeken keresztül, hogy késő? Mit fogsz mondani utolsó napjaidon megvénült korodban? Bárcsak megtettem volna korábban, mert amúgy több járt volna? Akkor már tényleg késő lesz öregem.

No és most mit látsz a tükörben? Látod, ahogy végre pislákol a láng a szemed mélyén? Vagy kétségbeesés jeleit tapasztalod magadon? Nem baj, roppant hasznos tud lenni a kétségbeesés. Abban az esetben, ha erős vagy, cselekvésre ösztökél. Ugye azért most egészen más? Talán már nem gyűlölöd azt az istenverte tükröt sem. Eltűnik a savanyú, önmagadtól való undor az arcodról, amit egyébként átkozottul jól titkolsz mindenki elől.

Cselekedj hát, fogy az idő! Ugye mennyi dolgod lett hirtelen?

• érzelmek férfiszempont önismeret személyiség

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Pacher Gábor