Sumi Tra My Nguyen, a formabontó divattervező
Sumi Tra My Nguyen egy roppant érdekes, mondhatni formabontó kreációt dolgozott ki, és valósított meg. Alkotásait Szűcs Edit, Por-hüvely, Diszfunkcionális Divat kiállításának részeként láthatta a nagyközönség, a Design Hét 2010 Budapest keretében. A tervező Maklári-Tót Attilát kérte fel a fotók elkészítésére, ennek kapcsán figyeltünk fel rá, akit munkájáról és jövőbeli terveiről is kérdeztünk.
Photo by: Attila Maklari-Toth (MTA Photostudio); Make-up: Natasa Kovalik; Hair: Kynga (Hairclub), Model: Adrienn Winke, Styling:Sumi
Adódik a kérdés, illetve amióta láttam a képeket, kimondhatjuk, furdal a kíváncsiság: a kábelkötegelő ötlete honnan jött?
Van számunkra egy formatervezési feladat, itt nekünk bármilyen anyagból lehet dolgoznunk, ez egy teljesen kötetlen feladat. A lényeg az volt, ne legyen textil. Először csináltam egy hengert, aztán nyáron unatkoztam, így önszorgalomból elkezdtem továbbgondolni, így készült el a fűző. Ez már beleillik abba a koncepcióba, amibe a MOME-s tanárom, Szűcs Edit tervezett a Trafo-ba. Az alkotás megszületett, így az MTAphoto studióval, vagyis Maklári-Tót Attila segítségével elkészültek a képek, csodálatosak lettek.
Akkor ez a MOME-tól független program?
Igen, teljesen. Szűcs Edittel, öltözék és látványtervező tanárommal együtt.
…és akkor a fűző? Hiszen itt egy teljes ruháról van szó. Egy szettről. Honnan jött az inspiráció?
Ezt kicsit nehéz megfogalmazni, nehéz megközelíteni. A teljes szett egy folyamat volt. Találtam egy jó anyagot, egy nagyon jó formát, amiből sok mindent ki lehet hozni. Ez a forma, ami tökéletesen beleillett Edit koncepciójába.
A Trafo-beli Por-hüvely performanszba.
Igen, erről van szó.
Számomra első körben a ruha kapcsán az Alien filmek szörnyei jutnak eszembe. Jól érzem ezt?
Igen, imádom! Volt bennem erre is asszociációm. Igyekeztem belevinni a saját stílusomat, de a koncepciótól nem akartam távol menni. Jött a Por-hüvely kiállítás, így gondolkoztam mi az, ami a színpadra, látványba illik. Ez egy látványszínház. Ettől függetlenül készíthetnék belőle egy leegyszerűsített alkotást, egy hordható verziót, de azt hiszem erőltetett lenne. Ezt úgy, ahogy van, így kell hagyni, ezt már nem szabad továbbragozni. Szeretem az extrémitást, de ésszerű határok között.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez