Kulcsszó keresés /


Budapesti Történetek - Kulcsok

  • 2012. február 24.

Az öreg ott ült a kávézó teraszán, láthatóan nem volt sok mondanivalója a világról, vagy csak a múzsák halkultak, ahogyan Vonnegut mondaná. A fiatalember udvariasan ült le mellé, ő sem látszott túlzottan jókedvűnek.

olvass tovább

Budapesti Történetek - Körúti séta

  • 2012. február 16.

A korabeli Budapest, legalábbis így a „Budapest retrót” ezredszer megnézve egészen más világot tartogatott. A körúti séta, a kirakatok nézegetése sok-sok apróságnak és édesanyjának volt megszokott péntek délutáni programja.

olvass tovább

Budapesti Történetek - Tél

  • 2012. február 09.

Noha kicsit megkésve, de megérkezett. Hideggel, hóval, mindennel, ami egyszerre szép és néhol kellemetlen. Stingtől olvastam, hogy az a szép a télben, hogy a gyárvárosokat is gyönyörűvé varázsolja. Éljünk akár a városban, kár vidéken, vagy éppen hegyvidéken, az énekes nem téved.

olvass tovább

Sárik Péter trió a Budapest Jazz Clubban, február 8-án este, avagy hogyan találkozott Richard Bona Ronaldinhoval

  • 2012. február 07.

Persze újabb, immáron megszokott logikai bukfenc a cím, vagy talán különféle kulturális terek találkozása, mégis érdemes elidőzni, legutóbbi Sárik Péterrel folytatott magánbeszélgetésemnél. Azt taglaltuk, hogy miképpen is lehet valaki elismert a maga területén, természetesen sokadszor Maradona példáját említettem, mint olyan zsenijét, aki szerette azt amit csinált, és ezt mindenki azonnal megérezte. Zenei és emberi hitelességről beszélgettünk, amikor is a remek zongorista megosztott velem egy történetet.

olvass tovább

Budapesti Történetek - Zene

  • 2012. február 03.

Mindenki ismeri az érzést, amikor ezredszer hallgat meg egy dalt. Mindenkinek ismerős, amikor emléket jelent egy-egy ismerős muzsika. A zene a lélek. A szív, és minden, ami szavakkal nehezen magyarázható. Nyelv, amelyet mindenki ért, éljen a világ bármely táján, bármely szegletében.

olvass tovább

Budapesti Történetek - Béke

  • 2012. január 26.

Tegnap reggel egy galamb repült be a Ferenciek terén az aluljáróba. Nem találta helyét, majd egy rövid légtérbeli sasszé után leült a mozgólépcsők közti részre és figyelt. Nem értette láthatólag, hogy ki hová, és miért le és fel, és miért itt lent. Nem tudom, hogyan alakult további napja, biztosan megtalálta a kijáratot.

olvass tovább

Budapesti történetek - Játék

  • 2012. január 20.

Nem tudom pontosan, hol döccent meg a szekér, vagy hol döntött úgy a világ, hogy megálljt parancsol. Talán nem divat figyelni a kényelem miatt, talán elszoktunk a legegyszerűbb dolgainktól, és nem merünk hinni sem a természet erejében, és lassan saját erőnkben sem.

olvass tovább