5 milliárdért eladó II. Rákóczi Ferenc párizsi kaszinója és bordélya
A párizsiak sekélyes történelemtudásának köszönhetően-, a nagyságos fejedelem Louvre-ra néző Szajna-parti luxuspalotájáért – a XX. század első feléhez képest - most nem számolnak fel „történelemi értéknövelő díjat.” Ettől függetlenül mélyen a zsebébe kell annak nyúlnia, aki birtokolni szeretné az 1281 négyzetméteres házat.
A Francia Akadémia szomszédságában található ötszintes palotát 1714-ben bérelte ki magának Rákóczi Ferenc egy Boistissandeau nevű tőkéstől. A Szajna ball partján álló, Quai Malaquais 9. szám alatti saroképületet ekkortól kezdték el a párizsiak Hotel du Prince de Transylvanie, azaz Erdély hercegének palotájának hívni. Leo Monton történész szerint azonban az 1600-ban átadott épület inkább szerencsebarlang és kupleráj volt, mintsem hotel.
A kutató így ír tanulmányában: „Mikor Rákóczi 1713-ban megjelent Párizsban, akkor rögtön a luxemburgi herceg palotájában szállásolták el. Magyar és külföldi kíséretét ellenben nem ide, hanem a Rue Jacob-bon található Hotel Peronban kvártélyozták be. Ebből a szállodából azonban két hónap elteltével a fejedelem hűtlen gyóntatója - Brenner abbé-, és annak néhány külföldi és magyar kalandortársa hírhedt játékbarlangot és kuplerájt faragott-, amit előszeretettel látogatott Párizs gyarló fiatalsága. Az illegális vállalkozást csak fél év elteltével sikerült felszámoltatnia Bizoton rendőrfőnöknek a kurucok jó kapcsolatai miatt.”… ”Rákóczinak ellenben sem ekkor, sem később nem volt tudomása arról, hogy kíséretének idegen és magyar tisztjei milyen spekulációkba bocsátkoztak távollétében a francia fővárosban. Bár a Hotel Peron-ban kialakított játékbarlangnak és bordélyháznak egy ideig szüneteltetnie kellett tevékenységét, alig egy hónap elteltével az orleansi herceg protekciójával ismét kinyitotta kapuit a „magyar bugyor”, de most már a Hotel de Transylvania-ban. A pénzt és a nőket kedvelő kurucok ekkor azért döntöttek a Quai Malaquais 9. szám alatti ház „megszentségtelenítése” mellett, mert Rákóczi ez idő tájt már Passy-ban, illetve Clagny-ban élt. Az épületben működő kupleráj és játékbarlang üzemeltetését azonban ekkor már nem az abbé, hanem az orleansi herceg Sinet Geoffroy nevű lakája biztosította.” A hírhedt Hotel de Transylvanie annyira beivódott ekkoriban a köztudatba, hogy Prévost abbé is több helyen megemlékezett róla világhírű Manón Lescaut-jában. De Grieux lovag a regény egyik helyén ezt vallja a híres épületről: „A Hotel de Transylvanie volt kiszemelve működésem főszínhelyéül, ahol fáraó-bank volt az egyik teremben, a mellette levő szobákban pedig más kártya és kockajátékok. Ez a telep R. hercegnek jövedelmezett, ki akkor Chagnyban lakott; megbízottainak nagy része társaságunkhoz tartozott.” Prévost abbén kívül természetesen számtalan XVIII. és XIX. századi memoáríró is megemlékezett a fejedelem párizsi házában zajló erkölcstelen játékokról.
A Meilleursagents.com francia értékbecslő honlap szerint bár a Louvre-ra néző 874 négyzetméteres telekkel rendelkező 1281 négyzetméteres Szajna-parti épület Párizs egyik legdrágább negyedében áll, 14.072 euró/négyzetméteres árával 25,9 százalékkalolcsóbb, mint a szomszédospaloták kínálati (20.075 euró/nm) árai. Az ötemeletes épületben jelenleg 13 apartman található, amelyeknek eladási összértéke csaknem 5 milliárd forint. A belvárosi kastélyhoz természetesen két 21 négyzetméteres cselédszoba, négy 46 négyzetméteres pince, és három 44 négyzetméteres parkolóhely is tartozik. Az egykori, jó állapotban lévő magyar kastély hátránya, hogy az öt emeletet- lift híján- csak gyalog járhatjuk be.
JL
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez