Munkamániáról akkor beszélünk, amikor az adott egyén túl sok időt tölt munkával, családját és barátait emiatt elhanyagolja. Szabadidejében is csak a kötelezettségeire tud koncentrálni, minden gondolata a feladatai körül forog.

Ez hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezet; úgy, mint fejfájás, fáradtság, allergia, emésztési zavar, fekélyek kialakulása, álmatlanság, türelmetlenség, koncentrációs nehézségek, nyugtalanság, feledékenység.  A munkamánia nem hivatalos orvosi szakkifejezés, ugyanakkor ugyanúgy addikciót jelent, mint például az alkoholfüggőség, vagy a szerencsejáték szenvedély. A munkamániától szenvedő embernek csak az okoz örömet, ha dolgozhat – egy bizonyos ideig. Belekerül egy mókuskerékbe, amiből nem tud kiszállni.

A mai rohanó világban egyre gyakrabban fordul elő ez az állapot, és a közhiedelemmel ellentétben nem csak a vezető pozícióban lévők körében, hanem az alkalmazottak között is felüti a fejét, de akár még háziasszonyok is szenvedhetnek tőle. Férfiak körében gyakoribb, ugyanis társadalmi elvárás, hogy a férfi legyen a családfenntartó.

Nem ritka, hogy az illető ledolgozik 10-12 órát, majd ezután még otthon is ráhúz egy kicsit a szabadideje rovására. Ha elmegy szabadságra, akkor is a munkán stresszel, nem bízik kollégái teljesítőképességében, ezért szorong, fél, hogy az irányítás kicsúszik a kezei közül. Számára a munka a boldogság forrása, ám ahogy telik az idő, már nem élvezi a helyzetet. Ez, mint már említettem, testi tüneteket is okozhat, legtöbbször ez vezeti orvoshoz a pácienst.
A munkamánia leküzdésében segíthet pszichológus vagy pszichiáter. Fontos, hogy meg kell tanulni nemet mondani. Lassítani kell, és a munkát a munkahelyen hagyni, nem hazavinni – amennyiben mód van rá.

Jó hír, hogy ez az állapot megelőzhető! Az amerikai Workaholics Anonymus felállított öt pontot ezzel kapcsolatban. Az első, hogy sorrendet kell felállítani a teendők elvégzésére. Nyugodtan lehet változtatni rajta, rugalmasan kell kezelni az akadályokat, váratlan helyzeteket. A második pont a behelyettesítés. Ez azt jelenti, hogy új tevékenységet csak akkor kezdünk el, ha egy ugyanannyi időt és energiát igénylő feladatot elhagyunk, vagy befejezünk. Harmadik fontos tényező, hogy ne aprózzuk el magunkat, egyszerre csak egy dolgot csináljunk. A negyedik pont, hogy vegyük figyelembe saját energiaszintünket. Mielőtt belekezdünk a következő dologba, mérjük fel, hogy van-e még elég erőnk hozzá. Az utolsó pont az elfogadás: a munka eredményét el kell fogadni, akkor is, ha nem tökéletes. A türelmetlenség, a rohanás, kapkodás, és a hibátlan eredmény hajszolása csak hátráltató tényező.

• addikció munkamánia munkamániások

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!