Manapság amikor egy láthatatlan mágnesként hozzánk nőve éljünk életünket a telefonunkkal, az intimitás milyen fokáig megyünk el? Velünk van a hálószobában is? Vagy ez van hálószoba helyett?

A munkám során egyre többször fordulnak elő olyan problémák, amikor az a panasz hangzik el, hogy este ülünk a kanapén a párommal és a tv alapzaja mellett egyikünk vagy mindketten kütyüzzük a telefonunk.

Na már most nem azt mondom, hogy le vele, de amíg csak ez van addig a párkapcsolatban látszólag benne élők nincsenek is igazán jelen az életükben. A virtuális világban élnek, mozognak, reggeltől reggelig. És ebből egyre inkább az következik, hogy a hús vér emberrel, beszélgetésekkel, érintéssel.... nem tudnak mit kezdeni. Én arra biztatok mindenkit, hogy alakítsa ki magának és párjának, a mindkét fél számára elfogadható szabályokat és erre figyelve tessék változtatni a szokásokon.Ha egy hétig minden este beszélgettek esténként, a vacsoránál és utána, már közelebb kerültök egymáshoz és még mindig eldönthetitek, hogy tetszik e ez az új minőség nektek vagy sem.

Ezekből alakulhatnak ki például azok az igények, hogy igyunk meg egy kávét munka után vagy sétáljunk egy villamos megállót hazafelé, vagy menjünk el szaunázni egyik délután, este és beszélgessünk, kapcsolódjunk egymáshoz és a valódi világhoz.Napjainkban nehezen tudunk szóba elegyedni egy idegennel, régen ez másként volt és nem azt mondom, hogy ez most jobb vagy rosszabb csak más. Máshogy vagyunk jelen az életünkben, a hálószobánkban, az intimitásunkban.

Mi döntjük el, hogy szeretnénk! Minden más csak kifogás.
Örömteli megéléséket mindenkinek!

Szakál-Szabó Szandra, aki tud nagyban gondolkodni
kövess az instagrammon @szakalszaboszandra

• anyaság család énidő metime24.hu otthon

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!