A Giulia GTA immár hivatalosan is gyűjtői autónak számít. Az idén májusban bemutatott modell mind az ötszáz, sorszámozott példánya gazdára talált, méghozzá világszerte - Kínától Japánon át Ausztráliáig -, így a projekt valódi nemzetközi sikertörténet.

A hamisítatlan szenvedélyből táplálkozó, erőteljes érzelmi töltetű projekt egy olyan modellt hozott  létre, amely nem csak a márka rajongói, hanem általában a sportautók kedvelői számára is különleges izgalmakat tartogat. Amikor az Alfa Romeo úgy döntött, hogy a márka 110. születésnapja alkalmából egy különleges, múltidéző modellel kedveskedik rajongóinak, kézenfekvő lehetőségként merült fel az 1965-ös Giulia GTA, mint a márka történetének egyik legikonikusabb, legsikeresebb
típusa.

Az 1965-ös Giulia GTA által ihletett projekt

Az Autodelta Racing Team Baloccóban fejlesztette ki az 1965-ös GTA-t: mérnökeik túlórázva építettek az eleve ikonikus modellből egy hamisítatlan versenyautót. A mai Giulia GTA-t létrehozó csapat szintén nem mindennapi körülmények között dolgozott a projekten, amelynek keretében az Alfa Romeo dicsőséges történelmének egyik emlékezetes fejezetét kívánták ismét életre kelteni.

A mérnökök és a szerelők pontosan ugyanazon a helyen valósították meg a „Szörny” kódnevű projektet, ahol az 1965-ös Giulia napvilágot látott. Ennek tiszteletére a GTA is megkapta az eredeti Autodelta emblémát. Az 1965-ös Giulia GTA mindössze 500 példányban készült: ennyire volt ugyanis szükség ahhoz, hogy versenycélokra homologizálhassák az autót; ugyanennyi példányt rendelhettek most meg az exkluzív szériából a márka leghűségesebb rajongói.

A hasonlóságoknak ezzel nincs vége: azok a projekt műszaki részleteiben is visszaköszönnek. Ami a tömegcsökkentést illeti, mindkét autó esetében egyedi megoldásokhoz folyamodtak a mérnökcsapatok: különleges kilincseket, ablakokat és keréktárcsákat alkalmaztak. Az utóbbiak az 1965-ös GTA esetében magnézium ötvözetből készültek, míg a modern utód egyedi kialakítással és (a közúti szedánok körében teljességgel egyedülálló módon) a Forma-1 stílusát idéző, egyetlen központi rögzítőcsavarral büszkélkedhet. Külön említést érdemelnek a karosszéria építésénél felhasznált könnyű anyagok (Peraluman 25 ötvözet az 1965-ös GTA, karbon kompozit a modern utód esetében.)

Szintén fontos kapcsolódási pont a két típus között a kiegészítő légbevezető rendszerek kialakítása. Az aerodinamika még gyermekcipőben járt 1965-ben, míg a modern GTA esetében a fél évszázados motorsport-hagyományokkal rendelkező Sauber Engineering-et kérték fel együttműködésre: az istálló aktívan részt vett a modell aerodinamikai elemeinek kialakításában, majd a prototípusok és a végső idomok elkészítésében, amihez Európa egyik legmodernebb szélcsatornáját is az Alfa Romeo rendelkezésére bocsátotta.

A két modell közötti végső kapcsolódási pont, hogy mindkét esetben neves autóversenyzők is hozzájárultak az autók megvalósulásához. Teodoro Zeccoli és Andrea de Adamich éppen a Giulia GTA-val érték el legnagyobb sikereiket, míg az Alfa Romeo Racing ORLEN F1 pilótái, Antonio Giovinazzi és Kimi Räikkönen aktív szerepet vállaltak a modell éles tesztelésében, amely során értékes visszajelzésekkel segítették a fejlesztők munkáját, elsősorban az aerodinamikai elemek teljesítményére és a vezethetőségre vonatkozóan.

A projekt során a jelen minden lehetséges ponton kapcsolódott a múlthoz, így biztosítva, hogy megmaradjon az Alfa Romeo modellekre mindig is jellemző fontos érték: a funkcionális szépség. És ami ezt létrehozza: a forma és a funkció egyedi párosításában gyökerező, semmihez sem fogható formatervezés. Az autó stílusa egy pillanaton átívelő szépségideálhoz kell, hogy igazodjon, ki kell, hogy állja az idők próbáját, miközben az aerodinamikai és mechanikus hatásfok terén maradéktalanul funkcionálisnak kell maradnia. Ez az alapelv messzemenőkig megvalósul az új Giulia GTA-ban.

• alfa romeo GTA GULIA

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!