Az ember nagyon sok megmagyarázhatatlan és különleges dolgot tapasztal, vagy él meg az élete során. Néhány esetben fel sem fogjuk, hogy ezek mennyire fontosak, vagy éppen meghatározóak számunkra. Abban a pillanatban minden olyan természetesnek tűnik, és nem állunk messze az igazságtól. A különleges dolgok valóban természetesek, mert legbelülről jönnek és egy olyan világból, ami csak bizonyos időközönként nyitja meg előttünk a kapuit.

Szándékosan nem írtam azt, hogy „sajnos csak bizonyos időközönként..." Szándékosan, mivel a különleges szó számomra azt is jelenti, hogy az a „valami" nem hétköznapi. És ami nem hétköznapi, az nem gyakori, és ami nem gyakori, az az esetek többségében különleges.

Ez lehet egy hirtelen érzés, ami csak pár másodpercig, vagy milliszekundumig tart, de akkor mindezt egy örökkévalóságként éled meg. Azt kívánod, hogy az soha ne múljon el, de tudod, ez nem lehetséges. És igen, ettől is különleges valami. Ugyanúgy ahogy semmi sem tart örökké, az eső sem eshet örökké... Az utam során mindig kerestem valamit, miközben új érzésekre és impulzusokra vágytam. Néha ez egy rossz élményben teljesedett ki, de ha most visszagondolok ezekre, csak kevés esetben van bennem rossz érzés.

Azt mondják, az idő mindent elhomályosít, vagy begyógyítsz, megszépít. Az emlékek soha nem homályosak, csak nem teljesek, az élmények, emlékek, olyanok, amik örökre elkísérnek bennünket. Megszépül egy rossz emlék? Nem, de amit akkor rossznak gondoltunk, később, amikor már egy magasabb szintre kerülünk és képesek vagyunk mélyebben gondolkozni, vagy felhasználni a körülöttünk történt dolgokat, átértékeljük az emléket. Több esetben is rájöttem, hogy ezek nem rossz emlékek, hanem csupán tanítottak, erősítettek, vezettek és megmutatták azt, hogy merre haladjak tovább. Vannak percek, órák, napok, hónapok, vagy évek, amikor a jónak és a rossznak ugyanazon az úton kell haladnia. A szükséges rossz is kivezet a fényre, ami nyilvánvalóan közben hibákat szül, és lehet, hogy megbántasz valakit, akire mindig is vágytál, de azelőtt nem is gondoltatok arra, hogy az utatok egy és ugyanaz. Igen, ez már önmagában különleges, és életeket képes megváltoztatni. Tudom, hogy miről beszélek, mert ugyanezt átéltem: megmagyarázhatatlan, különleges, természetes, nem hétköznapi, hirtelen, nem evilági...

Évtizedek is eltelhetnek, míg meg nem találod ezt az érzést. Éreztem, érzem továbbra is. Elemeiben alakultam át és sok időnek kellett eltelnie ahhoz, míg a fény megérkezett és kivezetett a sötétségből. Ha valamit, vagy valakit megtalálsz, és csak szállsz a levegőben, mint egy portyázó sas a ködös hajnalban, könnyen megfeledkezel arról, hogy ha nem figyelsz, mennyit veszíthetsz és mekkorát zuhanhatsz. Hónapokon át zuhantam, egy végtelennek tűnő magasságból. Talán még mindig zuhanok, de ez a zuhanás már tudatos. Ha egy sas a levegőben megsérül és zuhanni kezd, eleinte pánikba esik, össze-vissza csapkod, de nem sokkal a becsapódás előtt rájön, mit kell tennie.

• elengedés elveszíteni férfiszemmel

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!