Amikor egy párkapcsolatban viták, veszekedések fordulnak elő, esetleg ezek még gyakrabban is a szokásosnál, akkor azt mondják, itt a vég. Persze mielőtt tényleg itt lenne, gyakran eljátsszák a végjátékot, és gyötrik még egymást egy keveset.

De biztosan a vita a legrosszabb? Nem, ugyanis aki vitatkozik, aki veszekszik, az is szeretné a változást, csak nem találja a hozzá vezető utat. Beleragad egy alacsonyabb érzelmi szintbe, képtelen elfogadni a másik valóságát, rossz kommunikációt választ, és még hosszasan sorolhatnánk, de van egy célja, amiért ugyan rossz “fegyverzetet” választva, de harcol.

Amikor ezt a harcot is feladja, akkor jön el a vég. Akkor köszönt be a rezignáltság, ami a sorsába beletörődött ember legfőbb jellemzője. Természetesen ez nem különíthető el az egyén életének többi részétől. Az érzelmi állapotától, a társas kapcsolataitól, az étkezésétől, a pihenésétől, a munkájától, hiszen ezekre mind kihatással lehet. És van is, ugyanis a rossz kommunikációnál van rosszabb. A nincs kommunikáció.

További írásaimat a Facebook oldalamon olvashatod.

• férfiszemmel

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!