Ezerszer elmondtam már Neked, hogy nincs kedvem a játszmákhoz. Hogy te sokkal több vagy számomra annál, hogy úgy tegyek, mint akinek mindez nem számít. De a tetteid és minden, ami minket körülvesz már, rám kényszeríti a maszkokat.

Mert az igazsághoz hozzátartozik, hogy beléd szerettem. És mint tudjuk a szerelem nem válogat. Hogy minden egyes gondolatomnak a rabja lettem, ami rólad szól. Akármi történt, én másra sem vágytam csak arra, hogy melletted lehessek. Tudom, nem hittél bennem eléggé, de a lelkemet és a testemet más nem érinti és nem is érinthette, hiszen hozzád húz a mindenség. Olyan vagy a szememben, mint életem első igaz pillanata. Csak egy nagyon nagy gond van, hogy te ezt soha nem értékelted. Nem is tudtad mit jelent az. Szavakkal talán igen, de a tetteidben komoly csapásokat mértél a lelkemre. Nem érdemlem ezt meg!

Hosszú hónapokon át csak átvertem saját magamat. Mentegettelek és mindenféle olcsó indokkal próbáltalak kivakarni a szarból, önmagam előtt is. Úgy tenni, mintha számítanék Neked. Mintha igazán szeretnél, és mintha minden gátló tényező csupán csak egy könnyen megugorható akadály lenne. Mert a jó pillanatokban mindig adtál, és én boldog voltam. Mert akkor letisztult a kép, olyankor nem volt megjátszás, nem voltak hazugságok. Csak élveztük egymást a tökéletes egészben. Aztán persze minden jó pillanatot követett legalább két rossz, amikor kétszer annyit vettél el belőlem, mint amennyit adtál. Én pedig azon túl, hogy összetörten éltem a napokat, rengeteget gondolkoztam azon, hogy mit is jelentünk igazából egymásnak. Nem tudtam biztosan, hogy velem van-e a baj? Én vagyok kórosan elégedetlen? Én éhezem csak naivan az érintésed után?

És tudod, hogy most mit gondolok? Azt, hogy a tiszta szeretet az nem ilyen. Azt, hogy két ember között csak akkor lehet valami őszinte és mély, ha le tudják venni a maszkokat. Hogy nincsen elrejtett hetedik szoba, ahova a szívedet elzárod és ahova nekem soha sem lesz kulcsom. Azt, hogy az igazi szeretetben szabad az átjárás az érzéseink között. Nincs szükség újabb és újabb szerepekre ahhoz, hogy tetszünk egymásnak és élvezzük egymás társaságát. Azt, hogy a boldogsághoz nem kell felvennem a jégkirálynő szerepét, és nem kell úgy tennem, mintha nem fájna az, ha nem tartod be, amit ígértél. Vagy az, ha éppen nem érzem a szeretetedet.

• elengedés érzelmek férfi kapcsolat nő szerelem szeretet

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!