A fiatal tehetség egy személyben író, szerző, pincér és üzletember. Kreativitása magasan szárnyal, és ez pont így van jól. Kitartása pedig sokunknak példamutató lehet, hiszen ha egy dolgot tudunk Márkról, az az, hogy végig viszi, amit eltervezett. Ismerjük meg hát jobban, ki is valójában Csabai Márk.

Mesélsz kicsit a kezdetekről? Hogyan kerültél közel az íráshoz?

Fotó: Vámos Róbert

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban... és most ugorjuk ezt a részt. Akármennyire is meglepő, én sosem terveztem vagy gondoltam volna, hogy valaha is a könyvek, a kultúra köré fog majd összpontosulni minden gondolatom. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, egy fiatal gyönyörű lány szerelme kellett. Bizonyítani akartam neki, hogy többre vagyok képes. Ahogyan ő, úgy én sem gondoltam, hogy ez lesz belőle... tíz év és megannyi írás.

Eredeti szakmádat tekintve, pincér vagy. Mennyire működik gördülékenyen a művész vonal, és az éttermi dolgozó szerepköre?

Azt figyeltem meg, hogy minden nagy író a kávé, alkohol és a nők bűvöletében élte a mindennapjait. Nos, itt jut nekem becsülettel mindháromból, így ennek fényében egészen jók a kilátások a naggyá váláshoz -mosolyodik el. 

Szerencsés embernek tartom magam, hogy mind a munkám (vendéglátás) mind a hivatásom (írás) boldoggá tud tenni és megbecsülésben részesülők. Sok esetben a vendégeim a legnagyobb "rajongóim"– ha szabad ezt mondanom. A legjobb érzés az, amikor belép az étteremben egy turista. Rám bök, majd közli: Oh, tehát maga az az író, akiről az ismerősöm beszélt – és készít velem egy fényképet.

Csodájára járnak az emberek, hogy a mai napig aktívan dolgozom és nem szükségből, hanem mert szeretem. A bárpultban írom a regényeket és most már a színdarabokat is. Szóval, bírom, hogy bírják ezt, de fontos, hogy ennél nagyobb csodák is vannak az életében. Sosem értettem azt, ha valaki "művész", politikus, stb... vajon miért felejt el ember lenni, és miért egy elefántcsonttoronyból szemléli a világot? A társadalom közelsége, létük, gondjuk megértése, segítésük, aminek inspirálni kéne a világot és egy művész, szociálisan érzékeny embert. Na mindegy is, ez már más téma. Az írással és a vendéglátással már duplán magányos farkas típusnak számítok. De ha ez a sorsom, hát legyen!

Ki igazából Csabai Márk?

Remek kérdés. Ezt még magam sem tudom, remélem egyszer rájövök. Magamat nem, de céljaimat annál jobban ismerem.

Melyik könyved az, amelyikre a legbüszkébb vagy?

Bizonyára "meg fog lepődni" mindenki a válaszomon, hogy az új regényem A Hatlövetű.. Nem azért mert ez az új, hanem, mert talán itt kezdtem el hallani a saját hangom a sorokban, és az emberek is már nagyobb nyitottsággal fogadták... Hál istennek népszerű ez a munkám és ennek a kötetnek köszönhetően neveztek a Magyar-könyvek viadalára is "Az év írója 2015-ben" címre. A szavazatokat ezúton is köszönöm azoknak, akik engem támogattak és azoknak is, akik majd ezután fognak.

Márkra az alábbi linken tudtok szavazni:

http://www.magyar-konyvek.hu/2016/03/28/szavazas-az-ev-iroja-2015-ben/

Aki kicsit is ismer az tudja, látja, hogy egy szabadszájú gondolkodó vagy. Mit gondolsz előny vagy hátrány ez ebben a világban, és a te szakmádban?  Volt ebből valaha vitás, kellemetlen helyzeted?

Ezt visszautasítom, nem vagyok szabadszájú. Hiszen nem fröcsögök oktalan, meggondolatlan, libikókaszerű erkölccsel dolgokat, na meg kéretlen butaságokat. Én kérdéseket teszek fel, boncolgatok, és várom azt a percet, amikor elkezdenek az emberek gondolkodni, vagy észbe kapnak, hogy hoppá, ez a pojáca nem is mondott hülyeséget. Aztán... válaszolnak, gondolkodnak. Persze sok kanapéharcossal, nyelvésszel, biztonsági szakértővel, szakáccsal hoz össze a sors a kommentekben. De szeretem őket is, ők is Isten gyermekei. Szóval ilyen ez az internet, itt mindenki az, aminek láttatni akarja magát otthon a szuterénból. Arról meg nem én tehetek, hogy az emberek egy bizonyos (parányi, ámde annál hangosabban "örökké" lázongó és elégedetlenkedő része) nem jeleskedik szövegértésből. Ez már az oktatás gondja, nem az enyém. De ha bejuttattok a parlamentbe, ígérem, megreformálok mindent. A legviccesebb az volt, mikor az egyik regényem miatt egy meteorológus szólított fel, hogy kérjek bocsánatot a belőlük űzött vicc miatt. Békeszerető állampolgárként meg is tettem, rögtön Gálvölgyi János művész úr után... Én mindig azoknak írok, akik szeretik a munkám, a humorba szőtt gondolatokat és egyetértenek az általam közvetített olykor "maradi", klasszikus értékkel.

Neked, akinek éles véleménye van a jelenlegi társadalmi helyzetről, nőkről, férfiakról és párkapcsolatokról, hogy látod, milyen irányba halad ez manapság?

Sekélyes, képmutató, üres és értéktelen. Ma már mindenki a pláza ásza. Látszatmilliomos, kőarc. Ciki a társadalomnak, hogy csöcs és kockák, meg a nullák testesítik meg szerelmet. A heti terv sokaknak: egy hét koplalás és egy vasalt drága ing a gardróbban. Aztán jöhet újra a hétvége, duhajkodás, és ott a heti kajapénz elverése, anyu spórolt konyhapénzével egyetemben. Méghozzá olyan módon, hogy Richie Rich is nagyot nézne. Egyéjszakás hírnév egy heti koplalásért cserébe. Vagy a semmiből – jobb esetben vakszerencséből, rosszabb esetben családi örökségből  – jött gazdagság, amiből csak autóra és piára futja, meg Dubaira. Erkölcsre és illemtanárra már nem, mert drága a Hennessy. De ezzel a réteggel nem is lenne baj. A baj az, hogy ez a hangoskodó réteg elnyomja és elriasztja az élettől azokat, aki még hisznek abban, hogy van egy másik élet is értékekkel, munkával stb. Ezek az elnyomott lányok és fiúk (akik sokszor jobban is néznek ki és intelligensebbek is, a maguk természetességéről nem is beszélve, mint a hangos kritikus tömeg), kettészakadnak és bolyonganak. Nem találnak egymásra. Mert látnak, éreznek, tapasztalnak, csalódnak, majd végül befordulnak.  Pedig van remény, csak nyitni kell és küzdeni a saját világunk megteremtésért.​

Van most párkapcsolatod?

Pár kapcsolatom van, de párkapcsolatom nincs – nevet. Vicceltem. Igazából (jelenleg) én is a szinglik életét tengetem. Átérzem az ismerkedés nehézségeit és útvesztőit. Egyszer majd talán erről is írok könyvet... Néhány hónapja váltunk szét a barátnőmmel. Remélem, majd nekem is betoppan valaki az életembe. De nem kell sietni, majd jön. Ami késik, az nem múlik.

Mik a további tervek magánemberként, és íróként?

Gőzerővel dolgozom/zunk az első darabom színpadra állításán. Nagyon érdekes munka, izgalmas az új tudás megszerzése. Külön megtisztelő, hogy olyan nevekkel dolgozhatok közösen, mint Kocsis Judit, Baronits Gábor és Noé Viktor (természetesen a teljesség igénye nélkül van felsorolva a stábunk névsora). Néhány napja volt a „0.” előadás. Nagy sikerrel zárult, hatalmas élmény volt. Most még egyengetni kell a darab útját. Aztán befejezem a következő darabot, amit szeptember környékén szeretnénk bemutatni. Utána újra szerelembe esek és visszatérek a kaptafához: írom az új regényem, de sietnem kell, mert kaptam egy megtisztelő felkérést, amit nem lehet visszautasítani. Én leszek Magyarország miniszterelnöke. 

• a hatlövetű csabai márk interjú író könyv

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!