Ha már a New York Times is felfigyel valamire apró országunk körül, akkor akkor tényleg valami relevánssal állunk szemben. Mi történik azonban akkor, ha ez a releváns dolog egy huszárvágással szeli ketté Magyarország jó hírét?

Női magazinként nem tisztünk a politikai állásfoglalás, azonban nem tudom szó nélkül hagyni Baksa Norbert "Migrant Chic", azaz nagyjából "Migráns sikk" témájú, "Der Migrant" névre keresztelt divatanyagát. A képsorozat azóta elpárolgott az alkotó weboldaláról és social media csatornáiról, miután a világsajtó teljes palettája átvette a történetet, önjelölt és hivatlos kritikusok százát zúdítva a fotósra.

fotó: Baksa Norbert

Baksa Norbert hivatalos álláspontja, általunk fordítva: "A reakciókat elnézve reméltem, hogy az emberek rájönnek, hogy a helyzet összetett, és hiányos információk alapján választanak oldalt maguknak. Nem értem, hogy ezek az emberek milyen alapon képesek pro vagy kontra döntést hozni, amikor egymásnak ellentmondó információkkal bombázza őket a média, szóval senki nem látja át egészként a szituációt. Pontosan ezt akartuk képekkel megfogalmazni: látsz egy szenvedő gyönyörű nőt, aki a helyzete ellenére minőségi darabokat visel, és okostelefonja van. Nem akartam glamúrizálni (fényezni, luxus szemszögből átalakítani (szerk.)) ezt a nyilvánvalóan rossz helyzetet, csak fel akartam hívni a figyelmet a problémára, és elgondolkodtatni embereket."

A fotók a médiából összeszedett valós képeken alapulva készültek el, aminek egy része az életüket mentő menekülteket, egy másik része pedig "agresszív bevándorlókat és terroristákat" mutat, így a média megtévesztő kettős állásfoglalása lett volna az üzenet.

fotó: Baksa Norbert

Azt kell mondjam, hogy amíg van realitás az üzenetben, még mindig könnyebben lettem volna elnéző, ha az alkotó nem szólal meg. Nem csak azért, mert ez annyira kényes téma, hogy kevesebbért is hulltak már fejek, hanem azért, mert még talán valamennyire minimálisan menteni lehetett volna a helyzetet egy olyasmi nyilatkozattal, hogy a saját művészetén keresztül szerette volna a világ figyelmét felhívni a helyzet súlyosságára, és a nemzetközi összetartásra. Ehelyett valahogy az jött ki belőle, hogy a fekete-fehér fotós lányok piszkos kezű, szegény sorsú, a rendőrséggel harcoló menekültek, akik pedig netalántán tulajdonában vannak elektronikai eszközöknek, azok csak a kerítésnek dőlve pötyögnek, mert ők megélhetési bevándorlók, netalántán terroristák. Ez valahol rímel arra a sokat hangoztatt korlátolt gondolatra, miszerint aki elhagyja a hazáját hogy mentse az életét, az nem Nike cipőben jár, és nem a legújabb iPhone-t nyomogatja, ezek mind a munkánkért jönnek. Mintha senki nem vinné magával a saját okostelefonját, hogy kapcsolatot tartson és tájékozódjon, ha lelőtték volna a szeretteit, és égő házból menekülne. Tudom, tudom, direkt lett karikatúra, ez nem a stáb személyes véleményét türközi, hanem a média manipulációját hivatott megszemélyesíteni, de ez egy divatanyag. Chanel logós telefontokkal. Designer ruhákkal. Milyen mélyre tud ez hatolni anélkül, hogy minden egyes megtekintőnek részletekbe menően el kelljen magyarázni, hogy de ez nem az, aminek látszik?

Az a nagy helyzet, hogy egy ilyen fotósorozat publikálásából egész egyszerűen nem lehet jól kijönni. Az olasz Vogue magazin rendszeresen nyúl bele krízis-témákba a divatanyagaiban, mint például a BP olajfolt, vagy akár az Afganisztánban szolgáló katonák, és kapnak érte hideget-meleget, mert nehéz világpolitikai témákra úgy reflektálni, hogy 12 ezer dolláros ruhát viselő szupermodellek állnak a képeken. Nagyobb botrány még soha nem kerekedett, mert valóban figyelemfelhívóak a témaválasztásaik, de sajnos vannak olyanok, akik félreértik a határokat, és nem érzik meddig lehet ezzel elmenni. Egy nemzetközi befolyással rendelkező magazin soha nem nyúlna olyan forráshoz, ami kizárólag emberek nyomoráról szól. Nem csinálnak divatanyagot afrikai éhező kisgyermekekről, nem fotóznak a hurrikánok áldozatairól, vagy a női nemi szerv csonkításáról, bármennyire is üvölt mindegyik nemzetközi figyelemért.

fotó: Raj Shetye

A valaha volt legnagyobb botrány Raj Shetye nevéhez fűződik, aki a Delhiben, egy buszon történt csoportos nemi erőszak áldozatát használta fel inspirációként egy divatanyaghoz, és sajnos az ő munkája is automatikusan előkerült, amikor Baksa képsorozatára reagáltak az emberek. Nem elég, hogy érzéketlen és ízléstelen, de a divat egészen egyszerűen nem alkalmas eszköz arra, hogy üzenetet küldjenek vele ennyire fontos, érzékeny, és emberi témákban, mert mindig magas lóról fog érkezni. Olyan lóról, akik nem elég hogy biztonságban vannak, van mit enniük, de tökéletes fizikummal rendelkeznek, vagy drága felszereléssel fotóznak hihetetlen értékű viselhető műalkotásokat, amiket még mi, átlagemberek sem engedhetünk meg magunknak.

Kattints tovább a "Der Migrant" sorozat további képeiért!

• baksa norbert divat fotók menekültek

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!