Csípősek voltak az első szeptemberi éjszakák, nem kellett volna meztelen vállal az éjféli holddal kacérkodni, de a nyár tüze még tartott, bár az kitart nálunk egész évben. Katival eljártunk gyakran, mert a Kati szerelmes volt, és azokban a nyár végi viharokban én is megtaláltam azt a valakit, akire lázálmokban gondolhattam minden éjjel.

A Kati nem értett úgy a szerelemhez, megint viszonyt kezdett egy külvárosi étterem tulajdonosával, ott kellett ülni minden éjjel, mert ez a hülye ésszel fel se érte, hogy az ember soha nem fogja elhagyni a családját. Rossz házasság volt, a férfi rendre csalta az asszonyt, de a vagyon a feleség örökségéhez tartozott és a férj sokkal kapzsibb és önzőbb volt annál, hogy lemondjon a pénzről a szerelemért. Ezért inkább hitegette az én barátnőmet, aki minden szavát komolyra vette. Hisz tudod milyen a szerelmes asszony, legalábbis azt tudod, milyen, amikor egy lány szerelmesnek gondolja magát.

Pedig ezeknek a mai nőknek fogalma sincs a szerelemről. Csak a pusztító változatát ismerik. Úgy hiszik, elég egy férfi, aki becsapja őket, de az ilyen dolgot egyáltalán nem lehet hasonlítani az igazi nagy szenvedélyhez. Tudod te milyen az, amikor két ember valójában egymásra talál? Amikor megtalálod azt, akitől nem tudsz aludni éjjel, majd rá gondolsz nappal is. És nem szóltok semmit, nincsen kimondva a gondolat, csak amikor ott van, megégsz, teljesen elenyészel és nem tudsz nyugodni, akkor se ha látod. Nem pusztít az érzés, nem sírsz, nem rimánkodsz, csak csendben, halkan, anélkül, hogy világgá kürtölnél bármit, hagyod, hogy vigyen magával ez az ismeretlen, ősi valaki. A másik is tudja, tudja a tekintetedből, de nem szól egy szót sem, minden cselekvés méltatlan volna. Te érted ezt? Éltél már ilyet? Nincsen semmi, nem is lehet semmi, mert ebben az elérhetetlen messzeségben égni jó, szerelmesnek lenni gondolatban, ó, nem valóság ez. És nem kell várakozni sem, nem hiányzik, hisz minden nap itt lehet veled. De mindezt te hogy is érthetnéd. Nektek a szerelem csak hülyéskedés. Elviccelitek olcsó csatákkal az egészet, féltékenykedtek, szerepeltek. Bár lehet nem mindenki alkalmas arra, hogy úgy szeressék, mint ahogy engem szeretett ez a férfi, az én éjjeli szellemlovagom.

Azt kérded, mi lett? Az a szeptember, amiről neked beszélek, idestova jó tíz éve volt. A Kati hozzáment egy könyvelőhöz, aki mellett naphosszat unatkozhat. Most is azt mondom mindenkinek, hogy ti, mai emberek nem becsülitek eléggé az időtöket. Meghalnék egy ilyen házasságban. Az én titkom viszont titok marad örökre, erről még ennyi esztendő távlatában sem beszélhetek. Sokkal nemesebb ügy ez annál, hogy a cserfes barátnők a szájukra vegyék. Őt megtartottam magamnak, nem lehetett az enyém, de minden órában itt van még ma is velem.

                                                                                                                                       Szentesi Évi

                                                                                                                                      Rúzs és Tükör

• rúzs és tükör szerelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!