A világ legdrágább tojásai

Fabergé remekművei. Az efféle ékszerek ötlete valószínűleg Franciaországból ered. XIV. Lajos, a Napkirály díszes tojásokat osztogatott családjának barátainak, XVI. Lajos pedig már értékes ajándékokat is rejtett beléjük.

A 18. században a franciaudvarban és az arisztokrácia körében bevett szokás volt, hogy pompás, drágakövekkel díszített húsvéti tojásokkal lepték meg egymást. A legpazarabbakat azonban kétségtelenül egy Oroszországba menekült francia hugenotta család sarja, Peter Carl Fabergé készítette.

A legendás aranyműves 1846-ban, Szentpéterváron született. Iskolái befejezése után bejárta egész Európát, és nagy tapasztalatokat szerzett az üzlet és az ötvösművészet terén. 1872-ben átvette apja cégét, és merész lépéssel az akkor divatos súlyos és drága ékszerekről áttért egy más, könnyedebb stílusra. Oroszország ásványkincsét kezdte felhasználni- például a sötétzöld nefritet, a fekete obszidiánt. Hagyományos ékszereket, de hírnevét a rendkívüli igényességgel és kreativitással megalkotott műtárgyfantáziának – különösen a tojásoknak- köszönhette. Fabergé 1885-ben készítette el első csodálatos húsvéti tojását, melyet Sándor cár rendelt feleségének, és ami az Aranytyúkos tojás néven vonult be a történelembe. Az alkotás aranyból készült, külső részét fehér zománccal díszítették. Belsejébe több meglepetést rejtett: egy aranyból készült tyúkot, rubin szemekkel, a cári korona miniatűr, arany mását, valamint egy kis rubin húsvéti tojást. Fabergé az ezt követő harminc évben elkészítette az ékszerművészet egyik legrendkívülibb gyűjteményét, a cári húsvéti tojásokat, melyek egyik érdekességét a bennük rejlő meglepetés jelentette.

Fabergé 1897-ben elnyerte a svéd és a norvég királyi ház udvari aranyművesi címét. Ebben az évben készült el talán legismertebb húsvéti tojása, a Koronázási tojás, amit II. Miklós beiktatása alkalmából alkotott. A tojás a koronázási palást színéhez hasonló citromsárga zománcborítást kapott, amit arany babérfüzérek hálóztak be. A tojásba a koronázási hintó tökéletes másolata kapott helyet. A hintó elkészítéséhez gyémántot, hegyi kristályt, rubint és vörös zománcot használtak.

A Fabergé ház sikert sikerre halmozott: az 1900- as párizsi világkiállításon aranyérmet nyertek, sorra nyitották fióküzleteiket Európa nagyvárosaiban. A Fabergé műremekek Oroszországon és Európán kívül a Távol-Keleten és Amerikában is óriási sikert arattak. Működésük csúcsán mintegy ötszáz embert foglalkoztattak, azonban minden egyes termék kizárólag Peter Carl Fabergé személyes jóváhagyásával kaphatta meg a cég pecsétjét.

Fabergé 1910-ben lett az orosz cár udvari aranyművese. Hat évvel később alkotta meg legutolsó húsvéti tojását, ami már tükrözte a cári birodalom felett gyülekező viharfelhőket. A cár orosz fronton tett látogatása alkalmából készült tojás acélból készült, arany díszítéssel. A „katonás” tojás az eseményről készült miniatűr akvarellt rejti.

1917-ben a forradalom elmozdította a cári családot, így Fabergének is menekülnie kellett. Minden idők egyik legmarandóbbat alkotó ötvös mestere 1924-ben hunyt el Svájcban.

A Fabergé tojások utóéletének egyik utolsó fejleménye, hogy Viktor Vekszelberg orosz multi milliárdos 2004-ben, 120 millió dollárért megvásárolt 10 darab, az egykor az orosz kincstárt gazdagító egyedi tervezésű tojást az amerikai Forbes famíliától. A Fabergé-gyűjtemény a híres szentpétervári Juvalovszkij palotában kapott helyet. A tojások 2007 októberében időszakos kiállításra Dubrovnikba utaznak.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!