Pszeudo államok Európában

Az európai és magyar tévénézők hajlamosak a harmadik világban zajló zavargásokat, puccsokat, háborúkat elintézni annyival, hogy de jó, hogy ilyen messze vannak. Pedig nem is kell messzire menni ahhoz, hogy „egzotikus” enklávékat láthassunk.

A teljesség igénye nélkül, most bemutatjuk, melyek azok a területek Európában, amelyeket alapvetően senki nem vesz komolyan.

Sealand

El nem ismert területek közül minden bizonnyal a zászlóvivő Sealand. Az államiság miden létező szempontjával rendelkezik, hiszen van címere, állampolgárai, területe, pénze, és persze háborúzott is már. De ne rohanjunk ennyire előre. Sealand földje földtörténeti szempontból igen fiatal képződmény, hiszen 1940 előtt nem létezett ilyen terület. Valójában az angol haditengerészet által telepített légvédelmi erődről van szó, amit aztán a háború után "elfelejtettek" lebontani, így 1967-ben Paddy Bates harc nélkül foglalta el az egyébként lakatlan szigetet. Persze Nagy-Britannia nem ismerte el a hódítást, így az újkori Ceasart bíróság elé citálták, amit kapásból el is vesztettek, ugyanis a sziget a nemzetközi vizeken helyezkedett el. A bíróság ezért nem találta magát illetékesnek, így de facto a londoni városi bíróság az egyetlen olyan jogalany, amely elismeri a szigetet. Az elején utaltunk rá, hogy Sealand alapítása után rögtön háborúba is bonyolódott egy holland-német expedíciós erővel, de a kezdeti vereségek után, teljes győzelmet arattak a hercegi csapatok, s jelentős számú német hadifoglyot ejtettek.

Seborgia

Olaszországban nagy hagyományai vannak a széthúzásnak, elég csak megnézni egy parlamenti közvetítést, vagy egy futballmérkőzést. Története során több mint ezer évig kisebb nagyobb államokból álló Itáliában minden terület, sőt, város saját kis államisággal, illetve annak történetével büszkélkedhet (ennek maradványa San Marino). Ezért aztán több szálon is elindulhatunk, ha Olaszországban humoros államokat akarunk keresni. Itt van mindjárt az Északi Liga, amelynek a jövőbeni célja, hogy Észak-Olaszországot elszakítsa a többi résztől. Ennek igen komoly pénzügyi okai vannak, hiszen az északi rész igen fejlett, a délivel ellentétben. AZ Északi Liga egyelőre még nem nyilvánította függetlenné magát, de a céljai között ez áll. Van viszont egy kedves kis államocska, amelyet senki sem ismer el, igaz, „saját állampolgárai” sem vesznek túlzottan komolyan. Ez Seborgia, a kis fejedelemség, saját uralkodóval, miniszterekkel, pénzzel és minden egyébbel, ami kell hozzá. Természetesen a kevesebb mint négyszáz alattvalóval rendelkező uralkodó (akit ebben a formában 1963-ban választottak meg) nem lesz a világpolitika meghatározó alakja. Bár vélhetően nem is akar az lenni, különben is dolgozni kell, meg a trónörökösöket is etetni kell valamiből, a fejedelemasszonyról nem is beszélve.

Dnyeszteren túli terület

Sealandnál és Seborgianál már jóval fajsúlyosabb "ország", bár őket sem fogják meghívni a G8-ra még egy jó ideig. Igaz máshova sem, hiszen a kutya nem ismeri el őket. Hozzávetőleg két komolyabb nemzetközi szerződés értekezik a területről, egy az 1992-ben, Moldovával kötött békeszerződés, egy pedig 2005-ből, amikor az Ukrán állam szigorított a határellenőrzésen. A Dnyeszteren túli köztársaság hivatalosan az itt élő soknemzetiségű lakosokat igyekezett megvédeni az „agresszív” és „imperialista” moldovai támadásoktól, valójában pedig a rendszerváltáskor itt felejtett 14. szovjet (később orosz) hadsereg sajátos laktanyájának tekinhető. A grúziai konfliktus óta persze ismerős lehet az orosz módszer, itt mégis kicsit másról van szó. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásakor hirtelen reális lehetősége volt egy Románia – Moldova egyesülésnek, ami senkinek nem állt érdekében. Ezenkívül Oroszország bölcs előrelátással már akkor tudta, hogy a NATO és az EU terjeszkedni fog kelet felé, kapóra jött neki az itteni orosz (és ukrán) kisebbség függetlenedése. És persze, hogy a gazdaság itt is nagy szerepet kap, Moldova nem túl veretes iparának tekintélyes része itt található. Fő profiljukat pedig a fegyvergyártás adja. Nincs több kérdésünk…

Abházia, Koszovó, Dél-Oszétia

Míg az előző államocskák leginkább a vicc kategóriáját képezték, addig ez utóbbiak már jóval több fejtörést okoznak a világ vezető politikusainak. Hogy a divatban járatos, de a geopolitikai helyzetben már kevésbé jártas olvasóink számára a legegyszerűbben leírjuk a helyzetet, Oroszország egyszerre két kollekcióval rukkolt elő, míg a nyugat csak egyet tudott felmutatni, ráadásul az orosz medvéé őszi/téli, addig a nyugaté csak egy nyárira futotta. Magyarul ez azt jelenti, hogy míg a két csillagos csapat, az USA és az EU egyedül Koszovót tudta felmutatni újdonságként, addig a Sasos (Oroszország) egyszerre kettőt is.

A megalakulás tekintetében kísérteties hasonlóságokat tud felmutatni mindhárom ország. Kapásból az első, hogy mindegyik legitimációs problémákkal küzd. Magyarán egyes országok nem akarják őket elismerni. Bár ebből a szempontból Koszovó egy fokkal jobban áll, mert őket az USA és az EU is elismeri, ezzel szemben Dél-Oszétiát és Abháziát lényegében senki, Oroszországon kívül. Viszont a Kaukázusban ez elég nyomós érvnek számít, mivel a hagyományos oroszbarátságot itt is a bőrükön ismerik az emberek: ott állomásozik pár hadosztálynyi orosz állampolgár. Megható ez a gondoskodás. Dehogy ne essünk a kettős mérce delejes kútjába, meg kell jegyeznünk, hogy Koszovóban is állomásozik egy nagy adag európai turista, amolyan Játék határok nélkül jelleggel, igaz, ők nem hódítani jöttek...