Moszkva megér egy misét

 

oszkva: luxus és nyomor, paloták és Budapest nagyságú lakótelepek. Csillogás, fényűzés, elkeserítő szegénység. A világ második legnagyobb hatalmának fővárosa hihetetlen ellentmondásokat zár magába, ahol a fény nap mint nap találkozik a sötétséggel.

Az átlag magyar állampolgárt, ha Moszkváról kérdezik, akkor valószínűsíthetően elsőnek a Kremlt, másodiknak a metróhálózatot, harmadiknak pedig a legendás sorban állást tudná felsorolni. Ez utóbbi mára megszűnt, de igaz az is, hogy a moszkvai piac és úgy általában a kereskedelem semmi máshoz nem hasonlítható atmoszférája (a kritikusabbak inkább káosznak neveznék) a mai napig nem változott. A Kreml viszont maradt, sőt, ellentében a híres kabaré jelenettel, nem is tolta el azt két részeg orosz (ez utóbbibal is lehet sűrűn találkozni), és a metró is a helyén van. Az a földalatti, mely a világ második legsűrűbb metrójaként szinte város a városban, 12 vonala szinte behálózza Moszkvát, melynek a legfontosabb közlekedési eszköze. A szocialista realizmus (vagy épp giccs) hangulatában épült fel a legnagyobb része, ugyanakkor a mai napig építik, újabb és újabb állomással bővítve azt. Amíg mi Budapesten egy sehova nem vezető metrócskával szöszöltünk, az oroszok nagymértékben kibővítették és modernizálták a hálózatot.

Elszakadva a metrótól a már említett Kreml a legfontosabb látnivaló, mely tulajdonképpen a város magva volt, a "vár", vagy erőd. A Kreml fogalom, egyszerre jelenti a világ egyik legnagyobb épületegyüttesét és Moszkva meghatározó jelképét, és egyszerre az cári/szovjet/orosz államiság kőbe foglalt építményét. A moszkvai Kreml (mivel még sok más városban van kreml) 27 hektáron terül el és képez egy szabálytalan háromszöget. A több mint 500 éves komplexum a XIX. századig valódi védelmi képességekkel bírt, Napóleon hódítása után azonban már inkább csak reprezentatÍv szerepet szántak neki. A szovjet hatalomátvétel után az épület megmaradása nagyban annak is köszönhető volt, hogy a szovjet vezetők (s különösen Lenin és Sztálin) benne látták a nagyhatalmiság és az erő egyik jelképét. Joggal. A szovjet idők után a Kreml a mai napig kormányzati szerveknek ad otthont, sőt, a Moszkvai Pátriárka és az orosz elnök is itt lakik. Mellettük azonban a város legfontosabb turistacélpontja, olyan látnivalókkal, mint a Granovitaja-palota, a legrégebbi fennmaradt világi épület, az Arhangelszkij-székesegyház, az Oruzsejnaja-palota, az Uszpenszkij-székesegyház mind-mind olyan épület, melyet látni kell. Persze, aki csak sétálni akar vagy épp kávézni, bármikor megteheti az erőd számos terén, akár a Szobornaján, a Kreml központjában.

A Kreml falának tövében található az ugyancsak UNESCO világörökségi helyszínnel büszkélkedő Vörös tér. Moszkva és Oroszország leghíresebb tere szintén minden turista vélpontja, szinte érezni a történelem lehelletét. Az eredetileg vásártér környéke a XIX. században fokozatosan kiépült, így felépült mellette a GUM, vagyis az Állami Általános Áruház, Moszkva leghíresebb - mai kor divatos szóhasználatával élve - "bevásárlóközpontja". A tér másik oldalán található Lenin mauzóleuma és a szovjet vezetők egykori karzata, ahonnan a parádékat nézték.

Érdekes turisztikai utazást kínál egy másik sajátos moszkvai építészeti emlék: a Hét Nővér. Az eufémisztikus kifejezés mögött a sztálin barokk és a monumentális építkezés áll, látványosan elegyítve az amerikai felhőkarcolók okozta "építkezési" verseny diktálta rohamot a sztálini megalomániával. Ha valakit megmozgat egy letünt korszak építésekor elavult technológiája, akkor sermmiképpen se hagyja ki a hét épület valamelyikét, így a Hotel Ukraina-t, a Kotyelnyicseszkaja-rakparti lakóházat, a Kudrinszkaja téri épületet, a Leningradszkaja Hotelt, a Külügyminisztérium épületét (ide konkrétan nem fogják beengedni), a Moszkvai Állami Egyetem, vagy épp a Vörös Kapuk-épületegyüttesét.

Moszkvától 70 kilométerre található Szergijev Poszad városa, az orosz ortodox egyház Vatikánja, a Moszkva körüli Aranygyűrű, vagyis az orosz történelem egyik legmeghatározóbb része. 1944-ben ez a város lett I. Alexander pátriárkának a rezidenciája, így vált az ortodox egyház központjává, egészen 2000-ig. Ebben az évben Moszkvában felépítették a Megváltó Jézus templomot, amely átvette a vezető szerepet. . Nagyon érdekes és egyedi élményt nyújt az Űrhajós Múzeum, ahol minden az orosz, helyesebben a szovjet űrkutatás vívmányairól és annak ereklyéinek számító űrhajóiról szól. Láthatjuk itt a Lajka kutyát szállító Szputnyikot és az első sikeres orosz űrutazást végrehajtó Gagarin személyes tárgyait. Megnézhetünk egy űrállomást is belülről, éppen akkora méretben és olyan felszereltséggel, mint amilyen fenn keringett az űrben.

Szólj hozzá a cikkhez