2. Kulcsszó keresés

Kulcsszó keresés /


A legszebb Agatha Christie idézetek

  • 2024. január 25.

A híres írónő Agatha Mary Clarissa Miller néven született a délnyugat-angliai Torquay városában 1890-ben, és 48 évvel ezelőtt távozott közülünk. Az első világháború ideje alatt ápolónőként dolgozott, majd egy gyógyszer-laboratóriumba került. Itt született meg első regényötlete, amelyben méreggel követnek el gyilkosságot, egy detektív pedig felgöngyölíti az ügyet. Ez lett A titokzatos styles-i eset című könyv, Hercule Poirot, a nyugalmazott belga nyomozó főszereplésével. Emléke előtt tisztelegve az írónő legjobb idézeteit gyűjtöttük egy csokorba.

olvass tovább

Top10: minden idők leginspirálóbb életrajzi filmjei

Szerencsére a történelem során, és napjainkban is szép számmal akadnak olyan emberek, akiknek érdemes az életpályáját nyomon követni, akik valami olyat alkottak, amely inspiráló lehet mindnyájunk számára. Manapság az életrajzi regények olvasása mellett egyre gyakrabban láthatunk életrajzi filmeket, melyeknek köszönhetően egy-egy ismert és elismert személy életébe nyerhetünk betekintést.

olvass tovább

Lelki társ lépésről lépésre

Furcsának tűnhet, de már nem hiszek a lelki társ – mítoszban, annak tradicionális értelmében. Sokáig úgy gondoltam, hogy a világ úgy működik, ahogyan a romantikus filmekben és lányregényekben, de aztán fejbe vágott a valóság, és ráébredtem, hogy nem valószínű, hogy csak egyetlenegy ember létezik az univerzumban, akit nekünk rendelt a végzet.

olvass tovább

Filmkritika: Dűne

Már a Denis Villeneuve filmje alapjául szolgáló regény sem tartozott a bárki által könnyen befogadható irodalmi alkotások közé. Annak ellenére sem, hogy minden további nélkül kijelenthető, a 20. század egyik legfontosabb ilyen jellegű műveinek egyike.

olvass tovább

Férfiszempont: Rosszkor, rossz időben, rossz helyen

Megint az élet dobott nekem egy témát, ezért valódi gondolatok jönnek, nem egy fantasy regény első fejezete. Kezdem talán azzal, hogy van az úgy néha, hogy azt érzi az ember megtalálta végre az igazit. Nem történik semmi különleges, csak a lelkünk becsönget az agyunkba és egyszerűen bedobja a táskáját, mint a sulisok iskolakezdéskor az osztályterembe. Aztán telnek, múlnak a napok, a hetek és rájövünk, hogy egyedül élni mennyire más, mennyire elszoktunk tőle, hogy életünk egy-egy mozzanatát „meg kell” osztanunk valakivel. Az egyikőnk pl az életének párkapcsolati szempontból egy nehéz időszakának végén jár, építkezik és utálja a munkáját, míg a másik egy betegség után lábadozik, költözés után próbálja az életét rendbe tenni, egy beteg idős anyukával a hóna alatt.

olvass tovább

Az én Rómám

Tizenkét évesen dőlt el a sorsom; ekkor került kezembe Sienkiewicz gyönyörű történelmi regénye, a Quo Vadis, melynek bár legalább hússzor nekifutottam (kiskamaszként az első hatvan-valahány oldalon túl sok volt a római lakóház helyiségeinek latin elnevezése), de aztán nem tudtam letenni. Ez nem csak arról határozott, hogy később történelem tanár lettem, hanem arról is, hogy kedvenc városom Róma legyen.

olvass tovább