Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.





Ne rekedj meg energiarabló kapcsolatokban!

Vannak emberek, akiket úgy kell hátrahagynunk, hogy vissza sem nézünk a vállunk fölött. Nem akarjuk látni a pillantásukat, egyetlen képet sem akarunk őrizni róluk. A közösen megélt pillanatokat szemétlapátra söpörnénk, alakja a közös fotókon elhalványul, üres, fehér folt marad a helyén.

olvass tovább

El kell engedned, időnk lejárt

Magadhoz ölelsz, mintha egy boksz zsákot ölelnék. Megpihenek rajtad, de nincs megnyugvásom, az arcomat már nem érintem hozzád, feszítem a testemet, a lelkem is távol marad. Nincs bosszúvágy bennem, fehér zászlóval jöttem. Vajon hányszor emeltem már fel azt a zászlót, kifulladva, lihegve, belefáradva a hadakozásba? Nem akartad észrevenni, láthatatlan voltam, egy csöndes, lábujjhegyen járó, magányos, átkelni képtelen lélek a házadban.

olvass tovább

A párkapcsolatok csendes gyilkosa

Nem a kommunikáció hiánya. Nem a pénz, és nem a szex. A csendes, lábujjhegyen lopakodó kapcsolatgyilkost úgy hívják: elvárások. Folytonos boldogtalanságot, kényelmetlen hiányérzetet, és tartós frusztrációt hív életre. A boldogtalan, örök, hisztiző, toporzékoló gyerekkorra ítélt szerelmek soha nem képesek felnőni, szárba szökkenni, nem képesek életerős, daliás, büszke érzéssé válni, mert mohón és kétségbeesetten, mindig hiányolni fogjuk benne az elvárt dolgokat.

olvass tovább

Ő az

Ő az, aki beleillik életem díszleteibe, mintha mindig is ott tett-vett volna körülöttem. Eljön az idő, amikor elég a sok lelki szado-mazo pillanatból, már elég a rosszfiúkból, és a szelídítésükből, már nem ugráltatok oroszlánt tüzes karikán, és elég közösségi portálra tapadó hétvégékből.

olvass tovább

Lásd bennem a Nőt!

Hogyan lehet őt megtartani? Hogyan adjak is, meg nem is? Hogyan maradjak titokzatos és nyílt egyszerre? Hogyan biztosítsam a szerelmemről, a ragaszkodásomról, hogyan adjak érzelmi komfortérzetet, miközben elég távolságot, bizonytalanságot is hagyok egyszerre, hogy érdekes, misztikus, vágyott maradjak, és ő harcoljon értem?

olvass tovább

Az érzelmi éretlenség miatt működésképtelenek a mai párkapcsolatok

Érett, kiteljesedett, szárnyaló párkapcsolatra vágyunk, miközben egyik éretlen, földön vergődő, majdnem szerelemből a másikba sodródunk. Húzzuk, vonszoljuk elvárásaink, sérült önbecsülésünk, túlfejlett egonk, és érzelmi éretlenségünk súlyos csomagját. Érett szerelem kellene, ahol érzelmi biztonság van, és nincs játszma, taktikázás, kontroll, vagy hatalmi harcok.

olvass tovább

Miért nem jön a nagy szerelem?

Sok mindent megtanulunk a szakítás, válás után. Kénytelenek vagyunk felállni a sarokból, és elkezdeni a romok eltakarítását. Megtanuljuk, hogy csak tiszta, lecsupaszított terepre építhetünk új életet, és hogy a szakítás utáni időszak kizárólag a teljes romeltakarításról szólhat, nem másról.

olvass tovább

Egy nő ma akkor érzi igazán nőnek magát, ha nem kell mindig erősnek lennie

A nő ereje az nem más, mint az ő ragyogása, tartása, gerince, önazonossága, és ez nem arrogáns férfierő, ami messzire taszítja a női energiákra vágyó férfit. Az erő annyi, mint tisztában lenni az értékeinkkel, azzal, hogy nőnek lenni, női prioritások alapján vezetni az életet kiváltság, és mindez a kisugárzásunkon is érződik majd, mely magabiztossá és vonzóvá tesz.

olvass tovább