A 10 sporttáplálkozási mítosz
5. Minden sportital ugyanolyan
Olyan sok különböző kutatást végeztek már sportitalokon, hogy sok termék szinte teljesen ugyanazzal a formulával dolgozik, ugyanazon bevált koncentrációban tartalmazzák az azonos összetevőket, melyek bizonyítottan működnek. De van néhány jelentős különbség is, például az, hogy egyes termékek általában hatékonyabbak, mint mások, és hogy a különböző sportitalok előnyösebbek a különböző egyének számára. Például, ha egy kis mennyiségű fehérjét és 6-8% szénhidrátot hozzáadsz a tipikus sportital képlethez, az bizonyítottan növeli az állóképességet és csökkenti a fizikai terhelés által kiváltott izom károsodást. De egyes sportolók például nem reagálnak jól futás közben fogyasztott fehérjére, így nekik például a hagyományos, protein nélküli sportitalok javasoltak.
6. Az izomgörcsök a kiszáradásnak köszönhetőek
Az elképzelés, hogy a testmozgásból fakadó izomgörcsöket a kiszáradás és/vagy az elektrolit-hiány okozza, egy évszázadokkal ezelőtt készült hibás tanulmányból származik. A mai tudomány egyértelműen bebizonyította, hogy nincs összefüggés a kiszáradás szintje és az izomgörcsök kockázata között.
Ehelyett, az izmok görcse úgy tűnik, hogy a neuromuszkuláris fáradtság egy fajtájának egy tünete, melyet a szokatlan méretű megterhelés okoz (ezért fordul ez elő edzett sportolóknál szinte kizárólag a versenyeken), és többnyire azoknál a sportolóknál fordul elő, akiknek egy veleszületett fogékonysága van a görcsökre. A megnövelt folyadék- és elektrolitbevitel nem csökkenti a görcsök előfordulásának kockázatát az erre érzékeny sportolóknál, de egy tanulmány szerint, a fokozott nátrium fogyasztás hosszabb megterhelések előtt késlelteti a görcsöket.
7. Több zsír fogyasztása növeli az állóképességet
Jelenleg népszerű az a trend az állóképességi sportolók körében, hogy magas zsírtartalmú étrendet követnek, hogy ezzel növeljék az izmok zsírból való táplálkozását az edzés alatt, így megkímélendő a korlátozott glikogén raktárakat. Tanulmányok kimutatták, hogy a magas zsírtartalmú étrend követése valóban megnöveli az izmok zsírraktárakból való üzemanyag szerzését hosszabb edzések során, de ez nincs hatással a teljesítményre.
4. Igyál annyit, hogy teljesen megakadályozd a kiszáradást
Sportolók egész generációinak tanították, hogy bármilyen mennyiségű kiszáradás negatív hatással lesz az atlétikai teljesítményre és nagyobb a kockázata hő-kimerültségnek és a hőgutának. Az újabb tudományok bebizonyították, hogy ez nem pontosan így van, a régi tanács nem célravezető.
Ez különösen a futóknál vált ki ellentétes hatást, mert intenzív futás alatt szinte lehetetlen annyi folyadékot olyan gyorsasággal fogyasztani, amilyen gyorsan a test azt veszíti izzadás során. Számos tanulmány kimutatta, hogy a futók a legjobb teljesítményt akkor érik el, és egyúttal nincsenek jobban kitéve a hő betegségek kockázatának, amikor csak akkor isznak, mikor szomjasak. Ez azonban általában az elvesztett folyadék mindössze 65-70 százalékát pótolja, viszont a gyomornak is kevésbé megterhelő.
5. Több zsír fogyasztása növeli az állóképességet
Jelenleg népszerű az a trend az állóképességi sportolók körében, hogy magas zsírtartalmú étrendet követnek, hogy ezzel növeljék az izmok zsírből való táplálkozását az edzés alatt, így megkímélendő a korlátozott glikogén raktárakat. Tanulmányok kimutatták, hogy a magas zsírtartalmú étrend követése valóban megnöveli az izmok zsírraktárakból való üzemanyag szerzését hosszabb edzések során, de ez nincs hatással a teljesítményre.
6. Az izomgörcsök a kiszáradásnak köszönhetőek
Az elképzelés, hogy a testmozgásból fakadó izomgörcsöket a kiszáradás és/vagy az elektrolit-hiány okozza, egy évszázadokkal ezelőtt készült hibás tanulmányból származik. A mai tudomány egyértelműen bebizonyította, hogy nincs összefüggés a kiszáradás szintje és az izomgörcsök kockázata között.
Ehelyett, az izmok görcse úgy tűnik, hogy a neuromuszkuláris fáradtság egy fajtájának egy tünete, melyet a szokatlan méretű megterhelés okoz (ezért fordul ez elő edzett sportolóknál szinte kizárólag a versenyeken), és többnyire azoknál a sportolóknál fordul elő, akiknek egy veleszületett fogékonysága van a görcsökre. A megnövelt folyadék- és elektrolitbevitel nem csökkenti a görcsök előfordulásának kockázatát az erre érzékeny sportolóknál, de egy tanulmány szerint, a fokozott nátrium fogyasztás hosszabb megterhelések előtt késlelteti a görcsöket.
7. Minden sportital ugyanolyan
Olyan sok különböző kutatást végeztek már sportitalokon, hogy sok termék szinte teljesen ugyanazzal a formulával dolgozik, ugyanazon bevált koncentrációban tartalmazzák az azonos összetevőket, melyek bizonyítottan működnek. De van néhány jelentős különbség is, például az, hogy egyes termékek általában hatékonyabbak, mint mások, és hogy a különböző sportitalok előnyösebbek a különböző egyének számára. Például, ha egy kis mennyiségű fehérjét és 6-8% szénhidrátot hozzáadsz a tipikus sportital képlethez, az bizonyíttan növeli az állóképességet és csökkenti a fizikai terhelés által kiváltott izom károsodást. De egyes sportolók például nem reagálnak jól futás közben fogyasztott fehérjére, így nekik például a hagyományos, protein nélküli sportitalok javasoltak.
- See more at: http://sportvitalitas.hu/hu/2014/a-10-legelterjedtebb-sporttaplalkozasi-mitosz/#sthash.xrruQemy.tiUe2r1w.dpuf
8. A legtöbb futó elég szénhidrátot fogyaszt
A korai 2000-es évek alacsony szénhidráttartalmú diéta őrületének árnyékában ma sokan azt hiszik, hogy egy átlagos futó diétája magas szénhidráttartalmú. Sportolástól függetlenül, átlagosan kalória bevitelünk közel mindössze 50 százaléka szénhidrát, és bár az 50 százalék szénhidráttartalmú diéta túl sok is lehet egy ülőmunkát végzőnek, aki kevés szénhidrátot éget el, a legtöbb futónak ez nem elég.
A sportolók optimális szénhidrát bevitele nem egy kaptafára készül. Ennek beállításához figyelembe kell venni testsúlyát és aktivitási szintjét. Egy futónak például legalább 4 gramm szénhidrát szükséges testsúly kilónként naponta. Versenysportolóknak csúcsidőszakban szükség lehet, napi kilónkénti 10 grammra is.
9. A sportolóknak ugyanolyan megfontoltan kell táplálkozniuk, mint a nem sportolóknak
Sok sportoló azt hiszi, hogy olykor “becsúszhat” egy-egy egészségtelenebb étel, mert ők úgyis ledolgozzák, nem úgy, mint egy átlagos, otthon ülő. Sporttáplálkozási szakértők viszont gyakran harcolnak ezzel a feltételezéssel, azzal érvelve, hogy a telített zsíroknak, a cukornak és a többinek ugyanolyan szörnyű hatása van a szervezetre mindenki esetében, teljesen függetlenül attól, hogy az illető rendszeresen sportol-e vagy sem. De, abban igaza van a sportolóknak, hogy a nagy mennyiségű aerob testmozgás enyhíti az “egészségtelennek” címkézett tápanyagok negatív hatásait.
Igaz, a fejlett országokban élő diétája átlagban borzasztó, és a futás bár pozitív hatással van, mégsem ad engedélyt arra, hogy helytelenül táplálkozzunk. De ha valaki egyáltalán nem sportol, az még tökéletes étrend mellett sem lesz egészséges a mozgás teljes hiánya mellett.
10. Az étrendkiegészítők szükségesek a maximális teljesítményhez
Sok forgalomban lévő táplálékkiegészítőt, állóképességi sportolók igényeire szabva, az állóképesség fokozására terveznek meg. Ezek valós hatása azonban tudományosan nem bizonyított. A legtöbb élvonalbeli sportoló nem is fogyaszt ilyen típusú táplálékkiegészítőt.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez