Az empátia segít, hogy megértsd az embereket és a világ rezdüléseit
Nem véletlenül ütközünk mostanában olyan gyakran az empatikus jelzőbe. Bár sokan borongósan látják a jövőt, szerencsére úgy tűnik, hogy egyre többen természetesen kapcsolódnak azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek empatikus képességeikre. Egy új kutatás pedig hihetetlen dologra világít rá.
De mi is az az empátia? A képesség, hogy átérezzük a másik ember helyzetét, hogy felismerjük és belebújjunk az érzéseibe. A képesség arra, hogy ne ítéljük el, hanem felpróbáljuk azt a cipőt, ami talán szorítja az útja során, és ezáltal levonjuk a következtetéseket, hogy miért viselkedik úgy ahogy, és miért érez másképp.
Az empatikus emberek megértik, hogy nincs két olyan elme, ami teljesen egyezne, sem olyan egyetemes minta, amit a megértésükhöz követni kellene, de azt is tudják, hogy ez így van rendjén, és mindig ott vannak, ha szükséged van rájuk. Ha úgy gondolnád, hogy ezek az emberek sebezhetőbbek és gyengébbek, akkor nagyon meg fogsz lepődni, mert sokkal bátrabbak, mint a legtöbben.
Míg az empátia mostanáig csak általánosan jött szóba a beszélgetéseknél, a neurológusok mélyebbre ásták magukat a témában, és kiderült: az agy egy bizonyos része felelős a közösségvállalás érzetéért. A szupramarginális gyrus agyunk olyan szeglete, amely helyes funkcionálása mellett képesek vagyunk külön választani a saját problémáinkat a másikétól, és nyitottan fordulni az övék fele.
Bár az empátia gyermekkorunkban éli legfejlettebb napjait, nem áll meg csak azért, mert felnövünk. Ha eleget foglalkozunk vele, akkor nagyon pozitívan tudjuk használni életünk során. Az empátia ugyanis segít, hogy jobban megértsük a világ rezdüléseit és egészen új dimenziót nyit a gondolkodásmódunkban.
De mik is azok a tulajdonságok, amiket a különösen megértő emberek magukénak tudhatnak?
Kíváncsiság ápolása mások iránt
Sokszor onnan ismersz meg egy különösen empatikus személyt, hogy ő az, aki a buszon ülve beszélget teljesen idegenekkel, szemében őszinte kíváncsisággal, vagy még ha nem is álltok közel egymáshoz, egy kávé mellett bármikor kiöntheted a szíved neki. Bennük ég a természetes kíváncsiság tüze, amit gyermekként mind birtokoltunk. Ezek az emberek eldobják azt a nézetet, hogy a kíváncsiság nem szükséges akkor, ha előzőleg már megtaláltuk a választ egy kérdésre. Úgy érzik, hogy minden eddig ismeretlen ember egy új univerzum, amely csak felfedezésre vár.
Megkérdőjelezik az előítéleteket, és a hasonlóságra fektetik a hangsúlyt
Az előítélet a legrosszabb akadály, ami elénk ugorhat az empátia gondosan felépített útja során. Sajnos emberi természetünkhöz szorosan tagad az, hogy szkeptikusan állunk a világhoz, de az empatikus lény tudja, hogy a címke mögött olyan tulajdonságok lapulhatnak, amikről még csak nem is álmodtunk. Az empatikus ember nem azt nézi, hogy mi távolítja el a másiktól, hanem, hogy mi hozza közelebb őket.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez