Az idő és a tapasztalat együttes hatása - azaz az érzelmi érettség jelei

Tisztában vagy az elfogultságodnak

Nem érdekel, hogy valaki azt mondja, hogy elfogulatlan, mindannyiunknak saját diszkrét véleménye van. Függetlenül attól, hogy erkölcsi elfogultság, társadalmi torzítás vagy a tapasztalat alapú elfogultság - létezik valamilyen okból. A tudatosságban kulcsfontosságú, hogy elfogadod az elfogultságaidat és így egy adott helyzetben képes vagy mérlegelni tisztán, nem engeded meg, hogy befolyásolják majd a helyzet kimenetelét. A tapasztalat a legjobb tanító, de ne ess abba a hibába, hogy a múltad árnyékában élsz. A konklúziók, amiket levontál életed eddigi színpadán, nem egyenlő az örökléttel, a végtelen szabadság megnyilvánulásaival. Engedd meglátni az összes valóságot, ami csak létezhet, ne korlátozd az elméd hiedelmekkel. Ismerd el a jelenlétüket, hogy nyitott legyél arra, hogy felülírd őket új tapasztalatokkal, benyomásokkal.

A hibák felismerése és elfogadása

Senki sem tökéletes. Hányszor hallottad már ezt igaz? Egy bizonyos ponton hibát fogunk elkövetni, és ahelyett, hogy megvernénk magunkat érte- tanuljunk belőle. Fogadd el, hogy hibáztál, ismerd el, mi okozta a hibát, és aktívan tegyél érte, hogy ez ne történjen meg újra. Ez nem csak a munkára vonatkozik, hanem az emberekkel való kapcsolatainkra is.

Felismered, hogy mikor kell segítséget kérni

Vannak olyan idők az életben, hogy bármennyire is tudjuk irányítani és egyensúlyba hozni az érzelmeinket, egy ponton nekünk is szükségünk van segítségre. Ismét a természetünk. Hogyan és mikor kérünk, hatalmas mutatója az érzelmi érettségünknek. Várakozol addig, amíg nagyon nagy baj lesz, vagy ideje korán felismered és be mered vallani magadnak, hogy most neked is el kél a segítség. Nem szégyen. Ne akarj mindent egyedül megoldani, mert összeroppansz. Biztos van olyan ember az életedben, akiben nem csak megbízol, de adsz is a véleményére, sokra tartod, mert tanulhatsz tőle. Ne félj ilyenkor hozzáfordulni időben.

Tudod, mikor kell tovább állni

Végül mindannyiunknak meg kell értenünk, hogy vannak helyzetek, állapotok, amit már nem lehet megjavítani, ami reménytelen. A görcsös maradás ilyen esetben csak szükségtelen érzelmi, fizikai és szellemi károkat okoz már nekünk. Azt hiszem, az elengedés, majdnem minden embernek egy nagy lecke, de biztos, hogy legalább egyszer meg kell tapasztalnunk és meg kell tanulnunk. Személy szerint utálom abbahagyni a dolgokat, nagyon makacs, kitartó ember vagyok, de az életünkben sokszor van olyan helyzet, kapcsolat, amiből már jobb kiszállni. A szerelem, a munka vagy a szenvedély mennyisége nem tud bizonyos élethelyzeteket megmenteni. Fel kell tudnunk ismerni, hogy mikor kell elengedni a mérgező, működésképtelen helyzeteket, kapcsolatokat.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!