Az intimitás nem a szeretkezésről szól

Egy megfelelő önismerettel rendelkező, érett, felnőtt ember nem fél komolyan venni a szerelmet: van bátorsága kötődni, elköteleződni. Ha óvatosan, félig szeretsz, az nem bensőséges kapcsolódás. Az csak rejtőzködés, önvédelem. De igazán beengedni valakit, megmutatni igazi arcunkat, vállalni, megadni magunkat, kockáztatni, később felelősségteljesen, érett lélekkel szeretni, a szeretet nyelvén beszélni, megtanulni a szeretet-alapú kommunikációt, mindez a felnőtt kapcsolatok alapja. Sebezhetőnek és őszintének lenni, határokat húzni, a múlttal szembenézni és felelősséget vállalni érte csak a bátrak képesek, akik tudnak érett lélekkel, odaadóan szeretni. Az intimitás megéléséhez bátorság is szükséges. Kockáztatás nélkül ugyanis nincsenek igazi kapcsolódások. Egyetlen ölelés, őszinte beszélgetés meghúzza a vészharangokat a fejben. Mit akar tőlem? Mit kezdjek vele? És ő mit kezd majd velem? Ha őszintén kiadom magam, az veszélyes, kockázatos művelet, sérülök és sérteni fogok, sebezhető leszek és megsebzek. Beengedni valakit, megmutatni igazi, kitakart, retusálatlan arcomat, vállalni, megadni magam, kockáztatni. Ez a mai kapcsolatok kihívása.

Sokan azt gondolják, hogy az intimitás a szexről szól. Ám az intimitás valójában az igaz, teljes, lecsupaszított valód, a sebezhetőséged megmutatásáról szól. Arról, hogy ráébredsz, valaki melletted áll, és neki kitárhatod a szíved, levetheted álarcaidat, lebonthatod falaidat. Kinyilatkoztatja és érezteti: „velem biztonságban vagy” – ez az intimitás.

Egy érett, felnőtt embernek van bátorsága levenni maszkjait, megmutatni sebezhetőségét, mert a tiszta, viszonzott érzelmek felé ez az egyetlen út vezet. Ők nagyobb eséllyel élnek bensőséges, jól működő kapcsolatban, de el tudják fogadni, hogy sérülhetnek is. Sebezhetőnek lenni annyi, mint élni, megélni az érzéseinket, és elhinni magunkról, hogy pontosan elég, amit nyújtani tudunk.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.