Mi történik, ha találkozol valakivel, akit nem csak a tündöklésed érdekel?

Előbb-utóbb elkezded megszokni, hogy megérdemled te is ezt a jellegű kapcsolatot. Megérdemled, hogy szeressenek, törődjenek veled, érdekeld a másikat. Nekiállsz befogadni a pozitívat, és viszonzod. Ezután pedig valami egészen elképesztő dolog történik: megnyugszol.

Már nem akarsz vad éjszakákat, nem akarsz drámai helyzeteket kétes elemekkel, élből nemet mondasz azoknak, akik az ágyadba próbálnak beférkőzni az érzelmeiden keresztül. Körvonalazódsz, definiálod magad, hirtelen kikristályosodik a jövőképed. Nem lesz kérdés az elveid és etikai rendszered körül, nem kerülsz néhány hetente morális zsákutcába egy-egy rossz buli után.

Ez a kapcsolat nem olyan lesz, mint az eddigiek.

Folyni fog a maga medrében, nem kell hajtanod benne a vizet, és gátat sem akarsz neki építeni. Csak csordogálni fog mindig a maga sebességével. Ha rá gondolsz majd, megnyugszol, nem pedig felzaklat. Elmosolyodsz majd, nem sírsz. Biztonságban fogod érezni magad tőle, mint egy puha és meleg takarótól, ami megvéd a hidegtől.

Érezni fogod, ha eljön ez a személy. Olyan lesz, mint amikor anyukád megfogja a kezed, szorosan átölel, majd megsimogatva a hajadat azt mondja: itt vagyok, és itt leszek. Szeretlek, úgy, ahogy vagy.

• értékelni valamit párkapcsolat

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szabó Alexandra

Felnőttként megőrizni a gyermekkorunk kíváncsiságát és merészségét egy életre szóló, kemény feladat. A világ sokszínű, és éppen emiatt küzdelmes az embernek megtalálni és megtartani saját útját. Nincsen jó vagy rossz: hiszek abban, hogy minden ember egyenlőnek és jónak születik. Hiszek a szeretet elsöprő erejében, és kötelességemnek tartom, hogy mindig hozzájáruljak az előrehaladáshoz és az értékteremtéshez. Van valami varázslatos abban, amikor az emberek a papírra vetett gondolatok, felfogások, élmények megismerésével jönnek rá, hogy mennyi közös is van bennük. Az írás egy hang nélküli kapocs, amely közelebb hoz minket egymáshoz.