Mindenkinek szüksége van egy igazi kapcsolatra, ahol nem kell félnie, hogy megbántják

Féltés vagy féltékenység? A féltéssel őt féltem, mert szeretem, bízom benne, és energiáim nem a pótcselekvésekre, a mételyező gondolatokra irányulnak, hanem a jelenre, az együtt fejlődésre, kettőnkre. Elhiszem, tudom, hogy szerethető, érdemes, és alkalmas vagyok. A féltékenységgel azonban kizárólag önmagamat féltem, nem érzem magam egyenértékűnek a társammal, a bizalmatlanságom, gyanakvásom mind önmagamra irányul, csak ÉN vagyok a fókuszban, és a sérüléstől, elhanyagolástól, megcsalatástól való iszonytató félelmem. Egy féltékeny ember, bár úgy tűnik, érzéseit kivetíti a társára, mégis egyedül van a párkapcsolatban.

Bárhonnan is származik a féltékenység, gyógyulást csakis az okok megtalálása, és feldolgozása hozhat. Biztosnak kell lennünk a szeretet valódiságában és a tényben: ahogy én döntöttem, hogy őt választom, ő ugyanígy meghozta értem a döntést. A féltékenység ellen a legjobb védekezés az eleven, mindig megújuló, és izgalmas párkapcsolat, amiért minden nap tenni kell. Az egészséges önbizalom az egyik legvonzóbb tulajdonság, aktiváljuk az önbecsülést, és erősítsük önmagunkban az alkalmasság érzését, hogy szerethető, vonzó, izgalmas, vágyott emberek vagyunk, akikhez érdemes kötődni. Vegyük elejét a mérgező gondolatoknak, és ha tudni akarjuk a választ, nyugodtan, higgadtan kérdeznünk kell.

Törékenyek a fontos emberi kapcsolatok. Törékeny a szív. Törékeny a bizalom. Mindenkinek szüksége van egy igazi kapcsolatra, ahol nem kell félnie, hogy megbántják, vagy megszégyenítik.

Azt is meg kell értenünk azonban, hogy a bizalom törött darabjai egy idő után már nem illeszthetők össze. Ne ragaszkodjunk a nem megfelelő emberekhez, az időnket pazarlókhoz, a hazug érdekemberhez, a megcsalóhoz, a hitszegőhöz. Sajnos néha ragaszkodunk akár egy tárgyhoz is, akkor is, ha többszörösen összetört és összeragasztott. Ragaszkodunk emlékekhez, dédelgetjük azt, észre sem vesszük, mennyit szépítettünk, finomítottunk rajtuk az évek során.

Egy érett személyiséget nem riaszt el az egyedüllét, a szakítás réme, mert tudja, hogy ezzel is képes lesz megküzdeni. Önmagával elfogadásba került, pontosan tudja, hogy szerethető, alkalmas, ő az egyetlen, nem kell senkinek bizonygatnia, hogy mennyit ér.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.