Személyiségünk folyton változik, néha azt érezzük pozitív, máskor talán éppen negatív irányban. Egy valami azonban biztos, bármelyiket is tapasztaljuk, az a mi egyéni személyiségfejlődésünk része.

Manapság egyre népszerűbbek a személyiségfejlesztő könyvek és tanfolyamok, ami önmagában egy jó dolog lehet, azonban azáltal, hogy egyre inkább divattá és már-már erőltetetté válik, éppen a lényegét veszíti el. Ugyanis igen, a fejlődés fontos, amelynek hatalmas része az önismeret, azonban a fejlődés hajhászása és erőltetése megfoszt minket a pillanat varázsától, görcsösségével pedig a szabad áramlást, a jó dolgok beengedést, és a negatív érzések elengedését akadályozza.

Hiszek abban, hogy mindenki ott tart az életében ahol tartania kell. Ez persze nem azzal egyenértékű, hogy ne tegyünk semmit, és minden jól alakul. A céljainkért és az álmainkért természetesen tenni kell, de nem várhatjuk el, hogy mindig minden egyből tökéletesen alakuljon vagy éppen úgy, ahogy megterveztük. A személyiségfejlődés mindenki számára egy egyéni út, melyet nem lehet könyvekből olvasva vagy éppen más tapasztalataira építve elérni. Alapos önismeret, türelem, kitartás, elfogadás és az életbe vetett pozitív hitünk szükséges hozzá. A hitünk, hogy tudjuk, bármennyire nehéz most az utunk, akárhogy is kanyarog előttünk az ösvény, végül kitalálunk az erdőből, és a tisztásra érve már megértjük miért volt szükségünk minderre. Hiszen tapasztalataink és a minket körül vevő emberek formálnak minket azzá, akik vagyunk. A pozitív és a negatív történések egyaránt.

Hiú ábránd volna azt feltételeznünk, hogy egy más által kitalált, más számára bevált és fejlődést eredményező módszer nekünk is biztosan tökéletes lesz. Elindíthat egy-egy ötlet minket az úton, de tudnunk kell, hogy mivel minden ember más, mindenki számára más a fejlődés, annak mértéke és módszere, tehát más módon éri el azt. Nem szabad görcsösen a fejlődés után kutatni, hiszen folyamatosan változunk és fejlődünk, akkor is, amikor éppen nem gondolnánk, amikor éppen az eddigi életünkben legnagyobbnak vélt gödörből mászunk ki, sőt valójában akkor fejlődünk leginkább. Minden hiba, botlás vagy éppen akadály megerősít bennünket, hogy mire elérjük azt, amit szeretnénk, valóban készen álljunk rá. Ne keressük tehát túlságosan görcsösen fejlődésünk titkát, tudatosítsuk, hogy a saját egyedi utunkon éppen ott tartunk, ahol tartanunk kell, és minden, ami velünk történik az valójában a fejlődésünket szolgálja.

Nincs szükségünk más módszereinek másolására, hiszen mindenkinek más jelent boldogságot, így a cél felé vezető örömökkel és kalandokkal tarkított út is teljesen mást jelent. Élvezzük tehát a saját utunkat, kihozva abból a legtöbbet, hiszen tudjuk, hogy sokszor maga az utazás fontosabb, mint az úti cél.

• önismeret személyiségfejlesztés személyiségfejlődés

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!