Vulkánok – avagy Hephaistos dolgozik a mélyben

Ey-jaf-jal-laj-ö-kull. Ezt a valóban nehéz kiejtésű tulajdonnevet örökre a szívünkbe zárhatjuk, ha megjegyezni nem is fogjuk. Az izlandi tűzhányó április 14. óta okoz kellemetlenséget az utasoknak és rettegést a légitársaságoknak. Tegyünk egy virtuális idő és térbeli túrát, és a teljesség igénye nélkül nézzük meg a világtörténelem leghíresebb vulkánjait.

Toba Kr. e. 75.000 k.

Körülbelül Kr. e. 75.000 évvel ezelőtt az Indonéziában található Toba vulkán kitörése volt talán a legnagyobb hatással az emberiség életére. A két hétig tartó kitörés erejére jellemző, hogy a vulkáni kürtő magába roskadt, létrehozva ezzel a Toba tavat, melynek közepén az egykori magmakürtő megszilárduló magmája formál szigetet. A kitörés során 2.800-3.500 köbkilométer hamu és káros anyag kerülhetett a levegőbe (összehasonlításképp: Mount St. Helens 1980-ban 1.2 köbkilométert lövellt ki magából), helyenként több méteres hamuréteget szórva egyes térségekre. Az átlaghőmérséklet visszaesett, az emberi és állati populáció száma töredékére csökkent, s számos faj áldozatául esett a kitörésnek.

Szantorini Kr. e. 1600 k.

Szintén óriási hatású Szantorini, vagy ahogy az ókori görögök nevezték Théra szigetét fölrobbantó vulkán kitörése és az azt követő robbanás. A Platon által leírt, és az azóta eltelt évszázadok alatt újabb és újabb elrugaszkodott elméletekkel gazdagított Atlantisz témakör egyik lehetséges magyarázata lehet, hiszen a szigeten fejlett városi kultúra volt található. Ehhez párosul, hogy a robbanás után elementáris erővel csaphatott le a szökőár Kréta szigetére, egy csapásra megsemmisítve a Minószi kultúrát. A bibliai özönvíz egyik lehetséges magyarázatát is szokás Szantorinihez kapcsolni, egy viszont bizonyított tény: a kitörés után jelentős gazdasági visszaesés történik, és hosszú-hosszú évtizedeknek kellett eltelnie, mire a Közel-Kelet és Hellász kiheverte a katasztrófát. Szantorini szigete tulajdonképpen egy kaldera, vagyis a szétrobbant vulkáni kürtő maradványa.

Vezúv Kr. e. 79