Megértem
Megértem a Holdat. Hol hatalmasra hízik, hol felére fogy. Megértem a Napot. Hol önbizalomtól sugárzik, és teljes pompájában ragyog az égen, hol szégyenlősen megbújik a felhők közt, eltakarva magát a világ szeme elől.
olvass továbbMegértem a Holdat. Hol hatalmasra hízik, hol felére fogy. Megértem a Napot. Hol önbizalomtól sugárzik, és teljes pompájában ragyog az égen, hol szégyenlősen megbújik a felhők közt, eltakarva magát a világ szeme elől.
olvass továbbErős vagy gyenge. Meghatároz. Látszódik minden megnyilatkozásban. Te gyenge vagy. Erősnek látszol annak, aki nem ismer. De valójában nincs benned erő, valódi kitartás. Látszat csupán, amit rád nézve gondolnak az emberek. Én ismerlek. Pontosan tudom ki vagy, mire vagy képes. Ha játszol, én is játszom veled.
olvass továbbCsak álmodtam, s miközben álmodtam, a valóság szintjén tudtam, már soha nem jön el. Nem fog kopogtatni az ajtón, nem fog magához szorítani, már nem én leszek számára az egyetlen, nem leszek többé sem mesehős, sem becézett állatka, megszűnök az emlékeiben, és arcul üt. Nem úgy igazán. Csak képletesen.
olvass továbbÚt porában fekvő keréknyom mintázta aszott békaként érzékelem a környezet történéseit, hatásait, az életet. Nekem már úgyis reménytelen. Nekem már úgyis mindegy. Hiába hajtasz rá a végtagjaim valamelyikére, hasznod sem neked, sem nekem nem lesz már belőle. Túl régóta süt a nap, égeti a bőröm, porlaszt, mintha csak ez lenne a dolga.
olvass továbbVakációt tartani. Ennyi volt a nagy vágyam. Nélküled, az érzéseim és a gondolataim nélkül. Figyelembe nem véve a múltunkat és az esetleges jövőnket, amire tegnap annyira bizonytalanul tekintettél. Ez volt a tervem, és amikor meghallottam a pilóta hangját, azt hittem sikerülni is fog. Elutazom és vissza sem nézek. Sem Rád, sem a problémáinkra. Arra meg végképp nem, hogy miattam szakítottál a barátnőddel. Nem, ez nem az én saram. A lelkiismeretem pedig nem bír el még egy drámát. Már így is túl sok voltál neki.
olvass továbbHolnap van. Méghozzá holnap este. Az a holnap, amiről tegnap éjjel, amikor a kezemet fogtad, azt hazudtad sosem fog eljönni, csak ne siessek már annyira. Szép hazugság, és csak egy azok közül, amiket tegnap este tőled hallottam. Sosem találnád ki, de épp rólad írok, amíg te alszol. Feltehetőleg a barátnőd mellett. Igen, amellett a barátnőd mellett, akit nekem letagadtál. Nem kevesebbszer, mint háromszor. Tudod azt hittem, én vagyok az áruló, aztán rá kellett jönnöm, te voltál a Júdás.
olvass továbbAmikor egy kapcsolat elindul, az utolsó gondolat, ami eszünkbe jutna az az, hogy mi lesz, ha ennek esetleg vége lesz. Pedig a szakítás is pontosan egy olyan természetes folyamat, mint az, hogy szerelembe esünk. Mindenki, de tényleg mindenki kivétel nélkül megélte már a szakítás okozta sebek fájdalmát. Mindenki egyszer átélte vagy át fogja élni azt, amikor bele akar szakadni a szíve, a teste és az elméje abba, hogy elveszíti a vágyott személyt. Azt, aki addig a mindenséget jelentette neki.
olvass továbbMiért van, hogy kapcsolatainkat csak kétféle módon kategorizáljuk? Azonnal felcímkézzük és bedobozoljuk, gondolatban készítünk egy jó és egy rossz emlékdobozt, és elégedetten hátradőlve időnként nassolunk a régen elmúlt és eltemetett szerelmek emlékdobozából, mintha csak különleges vagy éppen bizarr ízű bonbont kóstolnánk újra és újra.
olvass továbbFéltékenyen őrzöm önmagam, soha ne kapj eleget belőlem. Soha ne érezd a szerelmi teltségérzetet, más és más aspektusból mutatkozom, maradjon étvágyad azt a részt is megízlelni. Ne érezd, hogy telítődtél, hogy túl sokat kaptál, de azt sem hagyom, hogy végre érzelmi komfortérzetet tapasztalj meg. Élénknek és érdeklődőnek szeretnélek látni, a hétköznapok sivatagában bolyongónak, magányos harcosnak, aki a kizárólag számodra megalkotott érzelem-oázisban pihen meg, az én lélegzetvételem, az én kezem érintése által.
olvass továbbHölgyeim, valljuk be, mindannyian arra vágyunk, hogy nők legyünk, de olyan igazi, ízig-vérig NŐ, így nagybetűvel írva. Persze az szubjektív, hogy kinek mit jelent az, hogy igazi nő, de mégis, próbáljunk meg rá válaszolni.
olvass továbbMinden ember életében bekövetkezik a szerelem. Az a csodálatos érzés, amikor nem érzünk lehetetlent, nem érzünk félelmet, jöhet bármi és bárki, ti ott vagytok egymásnak és semmi más nem számít. Az ember azt kívánja, hogy ez az érzés soha ne múljon el, örökké tartson. Miért is kívánnánk mást, hiszen a jót, a boldogságot keressük egész életünkben. Sajnos azonban a sors nem mindig kegyes hozzánk és nem mindig azt adja nekünk, amit mi szeretnénk.
olvass tovább2015-ben másképp éljük már meg a szerelmi életünket, mint anno, amikor még a hosszas udvarlást követően elcsattant egy csók… s a sok bók, és szerelemtől ittas randevú után jöhetett a többi, szépen, lassan… kitartóan.
olvass továbbNyilván te is milliószor hallottad már, hogy jobb egyedül lenni, mint valakivel, aki nem igazán illik hozzád. Az emberek rendkívül könnyen bírálják mások rossz kapcsolatait, miközben a saját hűtlen párjukat piedesztálra emelik. Feltehetőleg mindenki került már ilyen helyzetbe. Ám amikor az ember lánya teljesen monogámként rádöbben arra, hogy valószínűleg nem a nagy Ő-vel jár, elég kellemetlen érzés. Íme, öt jel arra, hogy meg kellene fontolnod a szakítást:
olvass továbbMindannyiunknak van egy olyan barátnője, aki még egyetemen (ne adj’ Isten, gimiben) találkozott élete szerelmével, akivel azóta is elválaszthatatlanok, és a baráti kör többi tagja jólesően irigykedik, amiért a csodapáros képes fenntartani a hullámvölgyekkel együtt is tökéletes párkapcsolatot. Illetve olyan barátnőnk is van, aki rátalált a hozzá legkevésbé illő férfira, és egyik problémából fejest ugorva a másikba próbál levegőhöz jutni egy minden bizonnyal levegő nélküli szobában. Nincs ablak, se ajtó, se semmilyen nyílás - veszett ügy. Te, mint jó barát mellette állsz, tanácsokat adsz neki, azonban nem cselekedhetsz, vagy ami még fontosabb érezhetsz helyette, így maradtak a memóriádat ellepő ki nem mondott megjegyzések megszámlálhatatlan kupacai.
olvass továbbSzeretnél a saját legjobb barátnőd lenni? Most őszintén! Sokan erre a kérdésre nemmel válaszolnak. Ez pedig azért van, mert a barátságok – csakúgy, mint minden más kapcsolat – egy idő után túlzottan kényelmessé válnak. Csak azért, mert a barátnőd mindig megérti, hogy épp rossz napod van, akaratlanul is rossz tulajdonságokat vehetsz fel, anélkül, hogy észrevennéd őket. Nemrég az is feltűnt, hogy a barátaid már nem téged hívogatnak a problémáikkal? Nem érted miért? Akkor most megadjuk a választ.
olvass továbbKi a barát? Akivel jó időkben állandóan együtt lógunk? Aki a bajban velünk van, de amúgy teljesen más vágányon fut az életünk? Akivel a Facebookon nyakra-főre levelezünk, ám személyesen sosem találkoztunk? A zűrzavarban, amiben élünk, nem is olyan könnyű megválaszolni a kérdést.
olvass továbbMindegy, hogy régen történt-e, vagy mostanában. Amíg élsz, vissza tudod majd idézni, hogyan történt. A pillanatra is emlékszel, amikor megittad a keserédes, lassan ölő bájitalt, a pillanatra, amikor már nem tudtál és nem akartál nemet mondani, dehogyis akartál. Kortyoltad a mérget, sőt kértél belőle még egy pohárral, aztán még eggyel és abba sem bírtad hagyni. Menthetetlenül függő lettél, szeretővé váltál.
olvass továbbA XX. század emancipációs törekvései az akkori kornak megfelelően elérte célját. Ma már egy nő, legalábbis hivatalosan, teljesen hasonló elbánásban részesül mint egy férfi, de egy bizonyos társadalmi intelligencia szint fölött bizonyosan. A társadalmi jogok kiharcolásával azonban nem érhet véget ez a folyamat, mert az emancipáció sikere nem a szavazati és egyéb alapvető alkotmányos jogok meglétében mérhető.
olvass továbbA vonzalom felébresztése című cikk kapcsán több kérdést is kaptam. Ezek a kérdések arról szólnak, mit tegyek, ha például nem sikerül elfogadnom a testemet, vagy ha például azt gondolom magamról, hogy semmiképpen sem vagyok elég vonzó ahhoz, hogy vágyaim tárgyában komoly érdeklődést ébresszek. Vagy például mi van akkor, ha az, aki iránt érdeklődöm, olyasmikről locsog, amik engem egyáltalán nem érdekelnek stb. Egyszóval a kérdések zöme arra irányul, hogy tartsam fent az önbizalmamat és vonzalmam tárgya iránti érdeklődésemet, amikor az különösen nehéz szakaszhoz érkezik.
olvass továbbNagyon jól fogalmazott Abraham Lincoln, amikor azt mondta “… majdnem minden ember kiállja a csapásokat, de ha próbára akarod tenni valakinek a jellemét, adj neki hatalmat.”
olvass tovább