Valamelyik nap a reggeli készülődés közben bekapcsoltam a rádiót háttérzajnak. Ez a nap sem indult másképp, mint a többi, de amikor épp a parfümömet kerestem a szoba és a fürdő között rohangálva megütötte a fülemet egy szókapcsolat: a hűséges férjek világnapja.

Nem is tudom miért döntöttem úgy, hogy apró-cseprő teendőimet inkább a szobában folytatom, hiszen manapság mindennek és mindenkinek van világnapja, mint például a hóembereknek, a szingli csajoknak, és a méhecskéknek is. Na de a hűséges férj szavak úgy hangzottak el férfi műsorvezetőnk szájából, hogy abban benne volt a legmélyebb irónia és ambivalencia.

Egy ideig hallgattam a beszélgetést, amelyben egy nő is helyet kapott, és persze sok volt az SMS író és betelefonáló, és folyton oda lyukadtak ki, hogy abban hinni, hogy a férjed nem csal meg, merő illúzió. Mert hiszen egy férfi attól férfi, ha minél több nőt hódít, hiszen biológiailag kódolt, hogy az a feladata, hogy szórja a magjait. Így a törzsfejlődés során a nőre az a (kisstílű) szerep hárult, hogy próbálja megtartani a falkavezért bármi áron, még ha az időnként félre is kacsint.

Nem mondom, sokat gondolkodtam már ezen a megcsalás témán – ki nem? – de sohasem jutottam dűlőre afelett, hogy miért helyezi magát egy intelligens, gondolkodó ember állati szerepkörbe. Hiszen a fent említett indokok mind az evolúciót és az ösztönösséget helyezik előtérbe, eltekintve attól az igencsak jelentős ténytől, hogy többek közt az különböztet meg minket az állatoktól, hogy képesek vagyunk uralkodni az ösztöneinken. Vagy ezek szerint mégsem?

Mielőtt túlságosan álszentnek tűnnék, bevallom, hogy én is csaltam, engem is csaltak már meg, ismerek olyanokat, akik folyamatosan csalnak; akiket csalnak, és olyanokat is, akik sohasem. Azt hiszem, csupán a közvetlen környezetemben is teljes mértékben kimeríthető a megcsalás témakör minden szeglete. Na de amellett, hogy mi szükség van arra, hogy mindennek és mindenkinek szenteljünk egy világnapot az évben, mégis hogy lehetséges az, hogy aznap akármilyen férfi véleményét kértem ki ez ügyben, vagy mélyen hallgatott, vagy felnevetett. Az egynapos közvélemény kutatásom alapján, beleértve a felszólaló rádióhallgatókat is, azt kell, mondjam, hogy 15-ből 12 férfi valóban felmentve érzi magát a társadalmi konvenciók alól a genetikai kódoltsággal érvelve. Szeretnék leélni az életüket a szeretett nővel, és egyikőjük sem azt vallja, hogy legszívesebben csak ágról ágra szálldosna, míg végül el nem patkol valami nemi betegségben; de kitartanak amellett, hogy egy férfinak időnként hódítani és vadászni kell. Hozzátéve, hogy szerintük azok a házasságok működnek jól, ahol a nő erről ügyet sem vesz, és ebben a - félig nyitott – kapcsolatban boldogságra lel. Vagyis mindent némán elnyom és lenyel?

• házasság hűség hűséges férj hűtlenség lélekhangok metime24.hu párkapcsolat

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!