Egy legenda szerint, a kávé élénkítő hatásának felfedezése egy Kaldi nevű kecskepásztor nevéhez kötődik. Ez az etióp pásztor megfigyelte, hogy miután kecskéi egész nap a hegyoldal piros bogyóit legelészték, éjszaka nem aludtak, hanem azt ugrándozással töltötték.

Ezt a különös észrevételt, elmesélte a közelben élő szerzeteseknek, akik úgy gondolták, hogy ez az ördög műve, ezért aztán tűzbe vetették a kávészemeket. Azonban, ahogy a kávészemek pörkölődni kezdtek a tűzben, fenséges illatot árasztottak. A szerzetesek kivették a megpörkölődött szemeket a lángok közül, vízzel lehűtötték, majd megkóstolták, és úgy tűnik ízlett nekik, mert az óta ismeretes a kávé, mint olyan.

A kávézás kezdetei

A kávézás kezdeteiről meglehetősen keveset tudunk, de amiben megegyeznek a tudósok, hogy először Jemenben kezdték fogyasztani, ahonnan valószínűleg mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, majd innen terjedt tovább az egész Közel-Keletre. Ennél vitatottabb kérdés, hogy maga az elnevezés honnan ered. Erre két feltevés is szolgál: az egyik elmélet szerint a török kahve szó az arab kahwarára vezethető vissza, amely eredetileg bort jelentett. A szóátvitelt egy hasonlattal magyarázták: ahogy a bor csökkenti az ember vágyát az evés után, úgy csökkenti a kávé, az alvás utáni vágyat. A másik magyarázat szerint a kahwa egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan egyesek szerint a kávét Jemenbe behozták.

A kávé Európában

Európában csak a 17. század elejétől kezdték megismerni a kávét, de népszerűsége rohamosan növekedett. Az első kávéház Velencében nyílt 1624-ben, majd ennek mintájára Olaszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban is sorra nyíltak a kávézók. A 18. század elején a hollandok kávéültetvényeket telepítettek Indonéziában, a franciák ugyanezt tették Martiniqerán, a spanyolok pedig a Karib térségben, Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni.

A hazai kávé

Magyarországon a kávé a törökökkel együtt jelent meg, de ekkor azonban még nem nyerte el mai népszerűségét. Ebből az időből származik a “fekete leves” kifejezésünk is. A kávézás divatjának megteremtése nem kis mértékben köszönhető a bécsi udvarban gyakran megforduló magyar katonatiszteknek és arisztokratáknak. A szokás azonban olyan gyorsan terjedt, hogy 1896-ra csak Budapesten több mint 500 kávéház és körülbelül ugyanannyi kávékimérés működött. Ekkora a kávéházak már a szellemi és társasági élet központjaivá váltak.

Hogy mi helyzet napjainkban a kávéházakat és a kávézási szokásokat illetően Budapesten?    – ennek jártunk utána a hamarosan megjelenő kávéházi sorozatunkban, amelyben olyan budapesti kávézókat mutatunk be nektek, ahol még igazi, tradicionális kávékölteményekkel találkozhattok, és ahol a kiszolgálás, csillagos ötöst érdemel. -

• kávé kávézás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!