A ghosting, a köddé válás furcsa képessége alattomosan begyűrűzik emberi kapcsolatainkba. Némán beszédes kommunikációs forma lett a párkapcsolatokban, és érezze magát nyugodtan hülyén, aki nem érti a néma csendet, a megválaszolatlan üzeneteket, a kikapcsolt telefont, a lebeszélt, és soha sorra nem kerülő találkozásokat, a látszólag nagy súlyú kimondott szavakat, ígéreteket, melyek azonban könnyedén, gyorsan pukkannak el, és vesznek a semmibe, akár a szappanbuborék.

Egy tehetséges ghoster eltűnik az állítólagos adott, szent szavaival együtt, kihátrál csak úgy hirtelen, közben mindvégig mosolyog, és bólogat, hiszen rátermett, jó érzékű illuzionista. Talán még egyszer hátranéz, és tekintete azt üzeni, majd túléled, feldolgozod, majd az idő megoldja, elfelejted, hogy kértél, bíztál, időt, energiát, reményt invesztáltál.

Ne keress miérteket, költői kérdés marad, úgysem válaszolja meg senki.  Egy ghosterrel életed ezen szakasza befejezetlen történet, be nem teljesült szép ígéret, nyitva maradt mondat, vessző, három pont, félbe maradt, lezáratlan ügy, tisztázatlan félreértés. Egy ghoster nem tud nemet mondani. Görcsbe áll a nyelve, és mindenféle pszichoszomatikus tünete támad, heves szívdobogás, szájszárazság, emelkedő pulzusszám, és cefetül kényelmetlenül érzi magát, mert ki kellene mondania jól érthetően, artikuláltan, hogy nem, mégis képtelen rá. Inkább köddé válik, felszívódik, mintha sosem lett volna, elérhetőségeket, és zárat cserél, és letagadtatja magát , értsen a szóból, aki akar. A szeretet átcsap gyűlöletbe, pedig csak annyi történt, hogy elmúlt, időnk lejárt. A szeretlek szó ellentéte nem a gyűlöllek, hanem a szerettelek, így múlt időben. A szerettelek az a jelen közönye, a semlegesség, a legnehezebb dolog a gyűlöletet kilélegezni manapság, és beengedni a semleges, pusztán emberbaráti érzéseket. Ma nehéz tisztességesen istenhozzádot mondani, a szakításnak nincs illemtana, ma nem tudunk lezárni egészen semmit, félbehagyjuk, és elsétálunk onnan, vagy pedig egy életen át menekülünk a kellemetlen szituációk elől. Lelépünk, kislisszolunk a helyzetből, pedig egy mérgező, lehúzó, boldogságot nem nyújtó emberi kapcsolat is valójában sok mindent tanít, fejlődünk általa.

Zéró önbizalmú igenemberek járnak-kelnek körülöttünk, rettenetes megfelelési kényszerrel, és eltökélten hiszik, kapcsolataikat csak úgy tudják fenntartani, megőrizni, ha soha nem mondanak nemet. Hiszen az igennel sosincs baj, nincs vele macera, az igent nem kell megmagyarázni, kifejteni, alátámasztani, mindenki elfogadja, és mindenki  boldog. Mindenki boldog? Az igenember, aki képtelen kimondani, hogy nem, soha nem lehet boldog, mert lelke legmélyén tipródik, jönnek a kínzó pszichoszomatikus tünetek, örökös panaszáradat, gyanakvás, és a rettenetes, nem szűnő megfelelési kényszer.

• döntéshozatal ghosting határozatképtelenség nem szabad akarat

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!