Az 1939-ban megjelent „Adatok a téli néphagyományok ismertetéséhez” cím könyv Erdély szilveszteri és újévi népszokásait is bemutatja. Érdekes, hogy a különböző falvak mennyire eltérő módon ünnepelték meg az év fordulóját: akadt, ahol semmilyen különösebb szokásról nem számolt be a néprajzkutató, máshol hagyományok egész sorát jegyezte le. Számba vettük a fontosabb tradíciókat.

Szerelemjóslás

A leányok galuskába, gombócba vagy más nyers tésztaféle közepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el.

Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.

A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak.

Ajándékozás

Az újév népies elnevezése kiskarácsony, s a nagykarácsonyhoz hasonlóan néhány településen ilyenkor is megajándékozták a gyermekeket. A meglepetést nem az angyalka, hanem az újévi csikó hozta. Természetesen az ajándék dióra, almára, pogácsára korlátozódott.

Tréfák

Az idősebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicseréltél egymással – esetleg elrejtették, gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját.

Tilalmak

Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak.

Tilos volt szárnyas fogyasztani, különben elrepül a szerencse. Helyette malacot ettek, mert az előretolja a gazdagságot.

Tilos volt az asszonyoknak újév napján kimozdulni a házból, mert ha az első vendég nő volt, akkor balszerencse érte a háziakat.

Újévköszöntés

Az újév köszöntésének két fontosabb formája alakult ki, az egyik a zajkeltés: éjfél után a fiúk koloppal, ostorral, kereplővel járták az utcákat, lármával köszöntötték az évet. A másik szokás szerint a fiúk házról házra jártak, köszöntő verseket és énekeket mondtak, jutalmul pedig tejet, diót vagy almát kaptak.

Gazdagság

A gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amelyet aranyvíznek neveztek. Aki ivott belőle, arra gazdagság várt.

Jóslás

Az idősebb asszonyok ólmot öntöttek, amelynek a formája elárulta a jövőt. Például a bölcső alakú gyermekszületést jelzett.

Éjféli éneklés

Az éjféli mise után a férfiak – főleg református vidékeken – felmentek a templomtoronyba és egyházi énekeket adtak elő.

Hiedelem

Éjfélkor az állatok tudnak beszélni és elárulják, hogyan bánik velük a gazdájuk.

(forrás: unnep.eu)

• érdekesség jóslás népszokás szerencse szilveszter újévi hagyomány

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!