Anyagias lány
A nőket egyszerűen nem lehet megérteni - mondjuk mi, férfiak. Logika útján biztosan nem – hiszen női logika, mint olyan, eleve nem is létezik.
És mivel a nők maguk sem tudják, hogy mit akarnak, a kedvükben sem lehet járni. Szóval az egész velük kapcsolatos ügynek olyan „mission impossible” akciófilm hangulata van, méghozzá abból a fajtából, ahol egyik főhős sem győzedelmeskedik
Ezt bizonygatja kedves orvos ismerősöm is, nevezzük mondjuk Petinek. Megismerkedett egy átlagosan csinos, kedves lánnyal, aki kezdetben elmondhatatlanul boldog volt, hogy végre talált magának egy rendes pasit. Olyat, akivel lehet beszélgetni, társasági életet élni, utazni, szórakozni és jövőt tervezni. Aztán valahogy úgy alakult, hogy a tágabb ismeretségi körben megjelentek olyan új ismerősök, akiknek a pasija nem Volvóval közlekedett, mint Peti, hanem annál sokkal menőbb járművel és életvitel területén is új dimenziókat mutattak. A barátom kedvese elégedetlenkedni kezdett. Miért nincs budai villa a belvárosi lakás helyett? Miért nincs sportkocsi a Volvo helyett? Miért nem járnak menő luxus helyekre wellness hétvége és Horvátország helyett?
Sok mindent lehet, mondta a barátom, csak a legtöbb új elvárás megvalósítása értelmetlen és funkciója sincs – magyarázta, és őszintén szólva volt, amire nem is volt elég pénze. A lány továbbra is csak ámult és bámult a luxus életmód láttán, tágra nyílt szemekkel figyelte az új barátnők megjelenésének felső kategóriás kiegészítőit, s az orvos barátokat már kezdte cikinek érezni. Úgy gondolta, neki is a legjobb jár mindenből és ha más is meg tudja csinálni a szerencséjét, neki is sikerülhet. Hosszú hónapok munkájába telt míg végül az elképzelése valóra vált. Új barátnőinek a társaságában találkozott végre álmai hercegével. Volt ott minden, ami szem s szájnak ingere! Budai lakás, sportkocsi, drága óra, új mobiltelefon, menő társaság! Petinek pedig alulteljesítés és a szerelem múlása címszó alatt mennie kellett.
Akár happy endet is jósolhatnánk ezen a ponton, de nem így alakultak az események. Ahogy teltek a hónapok, idővel kiderült, hogy a budai palota csak bérlemény, a kocsi lízingelt, az óra hamis és az ajándékba kapott Dubai-ból hozott táska sem valódi. A döbbenetet csend követte. Aztán gyors cselekvés, mivel e történet szereplőjét nem ejtették a feje tetejére. Megpróbálta a kedves, sérülékeny, esendő, áldozat szerepébe bújva valahogy visszasírni magát Petihez. Az új perspektívából ugyanis elég jónak látszott már az orvos férj is, sőt, mintha még jobbnak is tűnt volna, mint valaha, de Peti, bár hosszasan vívódott magában az újrakezdést illetően, végül nem-et mondott. Úgy döntött inkább megpróbálja valaki mással, akiben még nem csalódott, akivel hasonló az érdeklődési körük, a társaságuk és az értékrendjük.
Döbbenten hallgattam a történetét, na nem azért, mintha nem hallanék elég kacifántos sztorit, hanem azért, mert ahogy megfogalmaztam magamban a nők döntési mechanizmusát magam is meglepődtem. Elcsodálkoztam azon, hogy főszereplőnk (sok más lányhoz hasonlóan) az alapján hozta meg a döntését, hogy egy másik nőnek milye van látszólag. Ennyi elég volt ahhoz, hogy a jobb lehetőség reményében változtasson és valami olyasmi mellett döntsön, aminek a valódiságáról meg sem győződött. Persze nem is lehet előre meggyőződni mindezekről, de ha már valaki anyagi szempontok alapján választ magának társat, jobb ha számol azzal is, hogy minél nagyobb a tét, annál nagyobb a teljes veszteség kockázata is…
Agatha Seymour
http://agathaseymour.hu
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
null
Szólj hozzá a cikkhez