Astra GTC: romantikus rosszfiú

Ez az Opel már nemcsak a „sosem kop el” szójátékot juttatja eszünkbe, hanem a romantikát, a sportosságot és a kifinomult dizájnt is.

Az új Astra GTC mallorcai tesztvezetésén ezek az érzések már elnyomták azokat a mellékhatásokat, amik éveken át léptek fel bennünk a német precizitás miatt. Ezzel a modellel az Opel is túllépett a germán márkák fő védjegyén, a precizitáson, amely sokszor érzelemmentessé tette modelljeiket. A GTC-t már művészi kezek faragták, vonalain érződik, hogy a célcsoport tagjait dinamikus, rosszalkodásra hajlamos, ugyanakkor romantikus embereknek képzelték el. Olyan sofőrt álmodtak meg a sportos volán mögé, aki szociálisan aktív életet él (erre utal az öt teljes értékű ülés is).

Az Opelnál az Insigniával kezdődött az a vonal, amely a márka 150 évének leginkább érelem gazdag modelljeit tette aszfaltra. Az új Astrából 350 ezret adtak el 2009-es bemutatása óta, mégis bátran nyúltak az autóhoz a GTC tervezésekor. A sportos kompakt ugyanis nemcsak két ajtóval kevesebb, mint az Astra, de az antennán, a tükrökön és a kilincseken kívül mindent megváltoztattak. A tanulmány rajzait nézegetve anno senki sem hitte, hogy az utcai változat ennyire hasonló és ennyire dinamikus lesz: erőt sugároznak a hátsó kerekeket ölelő „izmok”, a küszöbökkel párhuzamosan futó és a tetőt határoló energikus vonalak is, de az Opel-fejlesztésű panoráma ablak is gondoskodik róla, hogy pilótafülkében érezd magad a GTC kormánya mögött.

A GTC-nek köszönhetően jó esély mutatkozik rá, hogy a Manta-korszak óta először ismét emelkedésnek induljon az igazi Opel fanatikusok száma, akik valószínűleg tűkön ülve várják a közelegő márciusi Genfi Autószalont. Merthogy az amúgy is sportosra sikeredett GTC-ből itt mutatkozik majd be a 280 lóerős, 250 km/órás végsebességre képes OPC változat.