A közösségi oldalon feltettem egy kérdést a szerelemről. Vannak barátaim, akik annyira félnek a csalódástól és a fájdalomtól, hogy soha nem mernek szerelmesnek lenni, és így élik le az egész életüket. Szerinted jó döntést hoztak?
Sokféle válasz érkezett. Van, aki továbbra is szerelemmel akar élni, és persze akad olyan is, akinek már annyi fájdalmat okoztak, hogy nem mer kockáztatni. Nézzünk néhány jellemző választ!
„Szerelmesnek lenni a legnagyobb bizalom. Ha túl sokat csalódott valaki, már nehezen bízik. Érhető, ha óvja magát.”
„Ezt mindig másként válaszolnám meg, mert ha boldog vagyok, akkor nyilván azt mondom, hogy ők hülyék és tévednek. De ha boldogtalan vagyok, akkor nagyon helyeslem a döntésüket.”
„Inkább vagyok egyedül, mint egy szar kapcsolatban."
„Ha szerelmes vagy élsz, gyorsabban nő a körmöd, szebben jársz, az a rohadék tükör is tetszik, feszülnek az izmaid, leszarod ha leég a borsófőzelék , majd festünk egy másikat. A szerelem vulkán, és nem kérdezi, akarod vagy sem, mered vagy sem.”
„Jó döntést hoznak-e? Ez egy választás. Mondhatjuk, hogy nem lehet élni szerelem nélkül, de a szeretett személy elvesztésébe is pont bele lehet pusztulni. Lehet a szerelem útját választani annak összes pokoli fájdalmával... ki mit bír el. A legszentebb gyönyörrel a legkínzóbb fájdalmat is megkapod egy csomagban. Megéri-e? Nem tudom. Én vállaltam a kockázatot, de közel nem biztos, hogy túlélem.”
Érdekesek a reakciók. Amikor feltettem a kérdést, majdhogynem költőinek szántam. Mert szerintem megéri szeretni. És az összes kockázattal együtt megéri újból és újból bízni az emberekben. Adni és kapni. És igen, el lehet viselni a fájdalmat. De ehhez az kell, hogy tisztában legyél önmagaddal. A saját értékeiddel. Hogy tudd, hogy azért, mert az a másik valaki valamiért (önzés, ego, félelem, értelmi vagy érzelmi intelligencia hiánya, vagy csak most jött ki egy sérülésből szóval ezer oka lehet) nem tudja viszonozni az érzéseid, attól még Te nem vagy kevesebb.
A legtöbben azért nem mernek szeretni, mert félnek a kudarctól, félnek, hogy sérül az egójuk. Tedd félre az egót, a Te önbecsülésed nem kell, hogy függjön mástól. Ne mások értékrendjéhez viszonyítsd magad, hanem saját magadéhoz! Akkor találod meg a nagy Őt a világban, ha előtte megtaláltad magadban. És akkor bátran mersz felszállni újabb és újabb érzelmi hullámvasútra. Hajrá szerelem!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez