Csak menj előre, és bízz magadban!

Bármilyen veszteség, csalódás, szenvedés, fájdalom érte a lelked, nyugodtan sírj, üvölts, dühöngj, toporzékolj, adj ki minden benned fortyogó kínt, majd amikor már érzed, hogy kellőképpen kiadtad magadból, állj fel, és menj tovább. Mert ami történt, az megtörtént. Nem véletlen, hogy élsz, hogy ezen a világon vagy. Mindennek oka van. Oka van maga az életednek, hogy reggelente felkelsz, vagy, hogy esténként elalszol. Hidd el, hogy szükség van rád. Az élet nem hagy cserben, küldeni fogja neked az erőt, de tőled függ, rajtad áll, te döntöd el, hogy elfogadod, és élsz vele, vagy maradsz lent a mélyben, szenvedsz, keseregsz, bánkódsz, vagy emelt fővel felállsz, és hiszel, bízol. Miben? Abban, hogy minden rosszban van valami jó, a rossz után, jó következik, és te is lehetsz még boldog, nagyon boldog. Csalnak majd még mosolyt az arcodra, és biztos, hogy várnak még rád csodálatos, izgalmas, felejthetetlen élmények.
De tudd, hogy az élet rövid. Rövid, hogy kihagyj bármit is a különféle kifogások miatt. Rövid, hogy ne öleld meg minden nap azokat, akiket teljes szívből szeretsz. Rövid, hogy ne látogasd meg, akiket már régen láttál, rövid, hogy állandóan visszautasíts egy kávét a rég nem látott barátokkal, rövid, hogy ne merd kimutatni az érzelmeidet, rövid, hogy ne élvezz minden percet azzal, aki fontos neked, és rövid, hogy ne merd kimondani azt a szót, hogy Szeretlek. Az élet iszonyatosan rövid, hogy mindig csak azok a „talánok”, „majd holnap inkább, ne haragudj” válaszok legyenek, mert soha nem tudhatod, mit produkál az élet. Legyen időd mindenkire, akik fontosak neked, és legfőként legyen időd Önmagadra, a Te életedre, hogy minél boldogabban élhesd.

Soha nem késő. Soha nem késő új életet kezdened. Bármikor, amikor csak te akarod. Minden csak rajtad áll, a te döntésed, hogy mennyit akarsz kihozni magadból, mennyi energiát akarsz belefektetni. Láss hozzá, tudd, hogy mit akarsz pontosan, mik a terveid, mik a céljaid. El kell zárnod végleg a fájdalmakat, a kudarcélményeket, a bizalmatlanságokat, a szomorúságokat, negativitásokat, a hitetlenségedet. Nem fog menni másképp, csak, hogy ha mersz, és akarsz szeretni, ha te magad akarod, hogy szeressenek. Ha engeded, hogy felállított faladat lebontsák, ha mersz nyitni, a pillanatnak, a mának élsz, és hagyod, hogy a dolgok, csak úgy menjenek a maguk módján.

DE jegyezd meg, hogy soha ne nézz vissza a múltba. Csak a jelenben, a mának élj. Higgy a jövődben, ahol az álmaid már nem csak álmok lesznek, hanem maga a valóság. Bízz bennem, minden álmod valóra válik, csak ne veszítsd el a hited, akarnod, és küzdened kell. Mert ugye van a múlt, a jelen, és a jövő. De a múltadat már nem tudod befolyásolni, és nem is kell, mert a múlt az a múlt. A jelenedet azonban te irányítod, hogy hogyan is szeretnél élni, szomorúan, keseregve, vagy inkább boldogan. Legutolsósorban pedig van a jövőd. A jövődről csak te dönthetsz. Minden rajtad áll, hiszen te irányítod az életedet. Élj a mának. Élvezz ki minden egyes pillanatot, ami boldoggá tesz, mert az élet sajnos rövid, hogy sokat várj. Reménykedj, és higgy a csodákban, higgy bennük, hogy valósággá válhatnak.

Csak menj előre, és bízz magadban!

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!