A történeteknek mindig két oldala van. Van egy, ahogyan azok megélik, akik benne vannak, és van egy, amit külső szemlélőként élünk meg. Vannak jó sztorik és vannak szomorúak, de az érzelmek sokaságát visszatükrözni, soha nem lehet egyoldalúan.

Azt mondják, két ember kapcsolatát egy kívülálló harmadik sosem fogja igazán látni. Van benne igazság, hiszen vannak dolgok, amiket csak és kizárólag azzal az egy személlyel osztasz meg, akivel kapcsolatban vagy. Azonban sokszor van az úgy, hogy benne vagyunk valamiben, amit mi magunk sem tudunk hova helyezni igazán. Valami, amiről azt hiszed nem fajsúlyos, de valójában mégis az volna?

Talán, amikor könnyeden érzed magad egy viszonyban, akkor voltaképpen csak a saját érzéseidet próbálod védeni? Lehet egyáltalán intim közelségbe kerülni valakivel lelkileg és testileg úgy, hogy közben nem akarod őt igazán? Testileg minden bizonnyal, de amikor azon kapod magad, hogy az együttlétek már nem csak a szexről szólnak, nem csak a laza programokról, hanem az órákig tartó, mély beszélgetésekről, amikor nem félsz kiadni magadból örömöt, dühöt, félelmet vagy jókedvet… akkor ott valami elindul, kezdesz megnyílni. A gond ezzel csak az, hogy sokan azt gondolják ez olyan dolog, ami elől menekülni kell. Az agyunk tökéletesen átveszi felettünk az irányítást és felerősíti a félelmeinket, megingatja a hitet önmagunkban és elkezdünk rettegni attól, hogy kiszolgáltatottá válunk a másikkal szemben. Holott ez csupán csak azt mutatja, hogy dolgoznak bennünk az érzések és akárhogy is lesz, ennek örülni kell, mert minden, ami megmozgatja a lelkünket, az előrevisz és motivál, ergo a fejlődésünket szolgálja.

Furcsa, hogy van olyan történet is, ahol nem tudod, hogy a másiknak milyen is a tényleges valója. Előfordul, hogy a kettőtök közt létező kis térben egy egészen fantasztikus élményt nyújtotok egymásnak. Ugyanakkor, ha kívülről rátekintesz a dolog egészére, akkor látod, hogy a másik közel sem úgy éli az életét, mint amilyennek akkor mutatkozik, amikor veled van. A hétköznapokban szöges ellentéte annak, mint a köztetek kialakult térben. Talán önpusztító, talán kicsapongó, de összességében nem az, akire a szíved mélyén igazán vágysz. Lehet azt mondani, hogy szerepet játszik, de elképzelhető, hogy te hatsz rá úgy, hogy a jobbik oldalát hozod ki belőle, mikor együtt vagytok. Egészen biztos előfordult már sokunkkal, hogy valaki mellett mások tudtunk lenni, talán jobbak, talán határozottabbak, talán kedvesebbek. A baj csak az, hogy a szélsőséges viselkedés, egyáltalán nem kiszámítható. Mindig benne van a kockázat, hogy éppen milyen is lesz a másik, mit fog lépni és mire lehet számítani. Erre pedig nagyon nehéz alapozni, és még nehezebb felépíteni rá valamit stabilan.

• érzelmek fájdalom lélekhangok szenvedély viszonyok

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!