Férfias férfi kell!

Nem rosszfiúra vágyunk. Nem arra vágyunk, hogy nagyra nőtt, érzelmileg örökké éretlen, a mamahotelből frissen szabadult, kötelékfóbiás gyermek-férfiak húzgálják a hajunkat, és emelgessék a szoknyánkat, mint az iskolában. Nem vágyunk már érzelmi hullámvasútra, fölösleges, adrenalinvihart kavaró mélységekre és magasságokra.

Nem kell, hogy valaki a csillagokig repítsen, aztán ha útközben éri valami érdekesebb, izgatóbb, szexibb, esetleg fiatalabb ingerhatás, elengedi a kezünket, mi meg lezuhanunk, és össze-vissza zúzzuk magunkat miatta. A rosszfiú nem egyenlő a Férfival. Nem vágyunk kizsigerelésre, agresszióra, önértékelési zavarra, érzelmi bizonytalanságra, megrekedt szeretői státuszra, az időnket pazarlókra. 

Nem vagyunk mi mazochisták, nekünk férfias férfi kell, mert a veszélyes rosszfiúkból már egy jó ideje kinőttünk, aki meg nem, annak lelke rajta, az magára vessen. A rosszfiú csupán egy férficsökevény, aki kihasznál, manipulál, hazudik, játszik, és érzelmileg zárt, elérhetetlen. Nem Férfi, ő csak egy harsány alfahím, egy kábító tesztoszteronbomba. A rosszfiúhoz való toxikus vonzalmunk még abból az időből ered, amikor mi is csak tincstekergető, vihorászó, bárpultnál tengő-lengő nőpalánták voltunk, és akkor éreztük jónőnek magunkat, ha az alfahímek alfája mellett lobogott a hajunk a kabrióban. De azóta felnőttünk, tudatosodtunk, okosodtunk, már messziről elkerüljük ezeket a kalandorokat, és csak ismételni tudom, azt a nőt, aki még mindig rosszfiú-függő az érzelmi hullámvasút teszi függővé, vágyja az adrenalint, akár az extrém sportot gyakorta űzők, vágyja a keserves, szenvedésekkel tele mélységeket, és a csillagokat lehozó magasságok gyönyörét. Ideje koronát igazítani, mert a rosszfiúnak hamar hűlt helye lesz, mint a mesében, köd előtte, köd mögötte.

Mi, akik időben kiszúrjuk a rosszfiúkat (beleértve a nőst, a narcisztikust, a bántalmazót, a kötelékfóbiást, a köddé válót, és a különböző függőségekben szenvedőt), a férfias Férfi tartjuk ma etalonnak. Sok férfi panaszkodik, hogy ő túl jó a nőknek, a nők szívtelenek, csak az kell, aki fájdalmat és szenvedést okoz, a külsőségre hajtanak, és a lélek szépsége hidegen hagyja őket. Az igaz férfi különös ismertetőjegyeit betéve tudjuk már, fejből fújjuk a fiú és a férfi közötti különbségeket, és álmunkból felébredve is felmondjuk, hogy milyen férfit akarunk, mi nők. De milyet nem akarunk? Melyek a nem férfias férfi ismérvei? Mi az, amitől bizonytalanná válunk, vagy menekülőre fogjuk már a kezdet kezdetén? A súlyos önbizalomhiánnyal küszködő férfi kétségbeesetten vágyik akárkire, csak hogy ne legyen egyedül.

• férfias férfi férfiatlan férfiak nők

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.