Férfiszempont: A nő illata

A Nő egy farmerben és fehér pólóban, csapzottan, a mosogató előtt állva, reggeli ébredéskor is elegáns, mert az elegancia nem egy kívül hordott, bankóktól bűzlő outfit, nem egy méregdrága sminkfal, hanem az erő, a szépség, a magabiztosság laza elegye. És ezt a száj szélén megülő mosolyba rejtett öniróniával és egészséges alázattal hordozó frivolság. Ez az attitűd olyan, mint egy jól megválasztott parfüm. Egyszerűen ott van, nem tolakodó, csak kiegészít, de azt valami mesteri módon teszi. Megrészegít, mégis élessé teszi az érzékeket. Eltompít, lelassít, mégis ugrani vagyunk képesek tőle. Vagy érte.

A Nő nem azért van, hogy megszereljük, a magunk képére formáljuk, mint egy garázsban, rajongva őrzött, fényesre csutakolt 67-es Mustangot. A nőt egyszerűen szeretni kell, mint a tengert. Leülni a partjára, csodálni a nyugalmát, a hullámait, a néha viharos zúgásait. De az igazi tengerész minden időben rajongója a sós haboknak. És ha el is hagyja egy időre, mindig visszavágyik. Hajóval, csónakkal vagy akár egy kézzel ácsolt tutajon is. Mert az az igazi közege.

További írásaimat a Facebook oldalamon olvashatod!

• férfiszemmel férfiszempont nők

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kántor István

Nem vagyok Krúdy. És Bukowski sem. Habár mindketten szerették a hagyományos és kissé avítt vendéglátóhelyek szolgáltatásait más és más korokban és földrajzi egységben, egy dolog mégis összeköti őket. Na jó, kettő. Az egyik, hogy mindkettejüket szeretem. A másik, hogy vákuumszerűen magába rántó egyszerűséggel és mélységgel élték meg a zsigerien emberit, és ugyanígy adták is vissza. Ilyen vagyok én is. Néha karcos, olykor kicsit gyermeki, máskor talán keményebb. Ez mind igaz rám. És hogy mit fogok közölni, majd adja a stílust. De egy bizonyos: a véleményemet, gondolataimat nem szándékozom megfeleltetni valami előre gyártott elvárás-halmaznak. Írok filmajánlót, gyerekkori sztorikat, vagy csak reakciókat a körülöttem veszett zajjal dübörgő világ hangjaira. Férfi vagyok. Közelebb a negyvenhez, mint a harminchoz. És közelebb az éghez, mint a földhöz. És amíg vannak szárnyaim, egy-két lehulló tollamat a tintába mártom...