Férfiszempont: Elveszíteni könnyű, elengedni a legnehezebb

Az utolsó méterek előtt összeszedi magát, mert nem akarja az elmúlást, még nem! Kinyitja a sérült szárnyait, lelassítja a légzését, megfeledkezik a fájdalomról és mindezt úgy használja fel, hogy már nem zuhan, hanem ereszkedik, kecsesen és szép lassan földet ér, biztonságosan. A zuhanás közben rájössz, hogy mit veszítettél, vagy mit veszíthetsz, ha feladod. Könnyű, mert ebben a helyzetben az érzések rendkívül intenzívek és szélsebesen peregnek előtted az emlékek. De mi történik ezután? Harcolsz, küzdesz, amíg csak lehetséges, vagy ameddig a szíved engedi.

A másik ajtó pedig az elengedés, aminél nincs nehezebb dolog a világon. Megtalálni nehéz, megtartani könnyebb, elveszíteni könnyű, elengedni a legnehezebb. Sokan az eltelt időhöz kötik az elengedés nehézségét, de ez tévhit. Vannak esetek, amikor egy fél év alatt messze több minden történik két ember között, mint amikor valaki együtt van a másikkal éveken át. És igen, ez az igazán különleges dolog, amikor egy nap is különlegesebb azzal a személlyel, mint mással 100. Az embertől sok mindent elvehetnek, és az ember sok mindent elveszíthet, de az emlékeit, a különleges emlékeit és az igazán őszinte érzéseit soha! Vannak, akik képesek ezeket az emlékeket és érzéseket egy kis dobozba zárni, és megőrizni azokat, miközben folytatják az útjukat, bármennyire is fájjon az.

Ők az igazán erős emberek. És ott vannak azok az igazán erős és különleges emberek, akik igazi kihívásokkal néznek szembe, és nagy fájdalmon mennek keresztül, fizikai és lelki szempontból is, de mennek előre... Tisztelem ezeket az embereket, akik a legmagasabb szinten vannak. Az igazán különleges pillanatokból nincs túl sok, ahogy ezekből az emberekből sem.

• elengedés elveszíteni férfiszemmel

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Hujber Dávid