Florasense, avagy a füstölők dicsérete

Miért jó füstölni? Milyen az igazi, természetes füstölő és mire jó? Hiszen a minőségi füstölő több mint egyszerű „térparfüm”, mely a levegőt illatosítja. Az eredeti növényi alapanyagok elfüstölése igazi művészet, mely az istenek dicséretét zengte egykoron. A Florasense valódi növényi füstölőanyagokat kínál azoknak, akiknek számít a minőség, a nyomon követhetőség, és a biztonság.

Lágy csigákba rendeződve kunkorodik a füst felfelé. A legfinomabb omani tömjén ölelkezik forrón a rózsaszirmokkal, és az íriszgyökérrel. A fehér szantálfa fűszerezi a buja keveréket, mely rendezi a helyiség energiáit, és kiegyensúlyoz, belső erőt sugároz. Tisztaság, teljesség, harmónia. A füstölés a növények legjavát adja át, hiszen évezredek óta kapocsként működik az égi és a földi világ között.

Az ember mindig füstölt

Kezdetben az istenek kiengesztelésére, vagy áldozat gyanánt füstöltek. A füstölést a vallási rítusokból is ismerhetjük, de az orvostudományban, közösségi alkalmakkor, zsúfolt városrészek szagtalanításra is alkalmazták. Generációkon keresztül öröklődött gyártásuk, használatuk. Már az ókortól kezdve a cserekereskedelem részét képezték az elfüstölésre szánt növényi gyanták, balzsamok, viaszok, és voltak közöttük olyan anyagok, mint például a tömjén, a mirha, vagy a benzoé melyek értéke az aranyéval vetekedett. Az ókori Egyiptomban töménytelen mennyiségű gyantát használtak fel elsősorban füstölő formájában. Az írásos emlékek szerint a thébai Ámon templomban 2189 korsónyi tömjént és 304 093 véka illatos gyantát égettek el egy év alatt. Napjainkban pedig éppen úgy füstölnek a templomokban akár keleten akár nyugaton, mint eleink idejében, Japántól Dél-Amerikáig, a skandináv országoktól Ausztráliáig minden civilizáció ismeri a füstölőket.

A természetes füstölőkről

Az igazi füstölők nem mások, mint eredeti növényi alapanyagok. Lényeges, hogy ne olyan anyagokat égessünk, füstöljünk, melyek laboratóriumban, mesterséges körülmények között készültek, mint korunk olcsó, természetellenes illattal ellátott füstölői, hanem igazi, valódi növényeket, növényi szárítmányokat, gyantákat, terményeket, szirmokat, viaszokat. A természetes növényi alapanyagú szárítmányok az egész növényt, a maga teljességében tartalmazzák mind fizikailag, mind energetikailag. Ezek a növények hordozzák szülőföldjük energiáit, a növények nyelvén közvetítik üzenetüket, teljességükben nyílnak meg előttünk.

Új dimenzió a füstölőrács használata

A mai kor emberének új utat jelent a füstölőrács használata. Alkalmazása nagyban megkönnyíti és élvezetessé teszi a füstölést. A füstölőrács használatával nem éri olyan intenzív hőhatás az elfüstölni vágyott alapanyagokat, így azok nem csak megperzselődnek, megégnek, hanem az egyenletes hő hatására illatuk kibomlik, kivirágzik, és hosszabban érződik, mint a faszénen való füstölés esetében. Ehhez az újfajta füstöléshez egy füstölőrácsos edényre vagy egy meglévő aromalámpára van csak szükségünk, melynek levehető a tálkája, és a helyére a füstölőrács (rozsdamentes acél vagy réz) kerül. Az edényben füstölőrács alá elhelyezzük a meggyújtott teamécsest, majd pedig a rácsra tesszük a füstölnivalót, mely lehet önmagában tiszta, natúr gyanta (pl. tömjén vagy mirha), vagy egy előre elkészített keverék. A legideálisabb, ha a teamécses lángja és a füstölőrács között kb. 8 cm a távolság, ez elég hőt biztosít a növények elfüstöléséhez, illatanyagaik kíméletesen jutnak a légbe, továbbá a füstölőrács használatával kevesebb füst keletkezik, mely elfedné a növények aromáit.

A tértisztításról dióhéjban

A belső terek levegőjét nem csak felfrissíthetjük, szagtalaníthatjuk, vagy megújíthatjuk a füstöléssel, hanem akár meg is tisztíthatjuk. Általában a helyiség nagyságától függően kell megválasztanunk a füstölés időtartamát, illetve a füstölő anyag fajtáját. Már az Ókori Egyiptomban is alkalmazták a módszert, ugyanis szentségtelennek tartották, ha egy házba alacsonyabb osztályba tartozó ember lépett, ekkor nagy mennyiségű tömjén elfüstölésével újra megtisztították a teret. A tiszta alapanyagok, mint például a zsálya, a tömjén vagy a benzoé füstölésével sokkal hatékonyabban tudjuk egyensúlyban tartani a minket körülvevő teret. Ha a gyanták mellett döntünk, a tértisztításra az egyik legkiválóbb választás a benzoe viasz, de nem a sziámi – mely a Styrax tonkinensis faj fájának sajátja – hanem a szumátrai, melyet Styrax benzoin fa termel. Ha pedig a tömjén részesítjük előnyben, akkor nem lehet kérdés, hogy a világ legértékesebb tömjénjét használjuk, az Al –Hojarit, abból is a fehér vagy a zöld fajtákat, melyek a legtisztábbak, és egyedül a világon egyetlen egy helyen, Ománban gyűjtenek.

„Hiszen a füstölés egyfajta művészet, mely kaput nyit más világokra, önmagunkhoz közel enged, és az istenek dicséretét zengi.”

Schütz Gabriella

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!