Nekem szerencsém van. Több olyan nővel találkozom, akik 40 és 50 felett szó szerint kivirágoznak. Persze látom azt, amikor ennek éppen az ellenkezője történik: lemondás, kapuzárás, szenvedés és olykor kritizálása azoknak a nőknek, akik jól merik érezni magukat akkor is, ha már nem fiatalok.

Abban biztos vagyok, hogy a negyven és az ötven pluszos virágzásnak nagyjából semmi köze ahhoz, hogy mennyi a pénzed. A saját magam okán tudom, hogy nem a plasztikai sebészi beavatkozások tesznek bennünket igazán „döggé”, vagy csak simán ragyogó nővé idősödő korban. Persze tudom, hogy sokan próbálkoznak ezzel, de ez nem az én ügyem. Engem sokkal jobban érdekel és foglalkoztat az, hogy miként lehet a kortalan női szépséget, a kortalan női gyönyört megélni. Mert hidd el, meg lehet!

Az első és legfontosabb dolog, amit érdemes megfontolni, ha boldog és beteljesült nő szeretnél lenni, negyven és ötven pluszosan is, hogy ne higgy el mindent. Rengeteg olyan történetet hiszünk el, ami szerintem csak városi legenda. Ilyen az, hogy csak a fiatal nő a kívánatos, hogy az idősödő nő a kutyának nem kell, hogy a változókor egyenlő a véget nem érő szenvedéssel, hogy egy idősebb nőnek már nem jár semmi és senki. Hordjon hosszú ujjú blúzt, és térd
alatti szoknyát, öltözzön, beszéljen és viselkedjen illedelmesen és visszafogottan, tudja hol a helye.

De tényleg hol van a helye? Mert a gyerekszobában már nem, hiszen nagy valószínűséggel a gyerekei már felnőttek.Talán a szintén öregedő férje mellett?
Én jobbat tudok! Változó korba lépni maga a Forradalom! Magamon és más hasonló korú nőknél is azt látom, hogy a változó korba lépés nem egy békés
teadélután. Ez maga változás valóban! És a változás nem csipkekesztyűs menet. Ez a változás csaknem ugyanaz a fellángolás és lázadás, mint amit serdülőként éltünk meg. Akkor és most is a hormonok csatái dúlnak bennünk. Egykor beléptünk a nemiségbe, most kilépünk a szaporodás –szülés – fajfenntartás ösztönök vezérelte világából. Igen, valami elmúlik bennünk. Ám nem maga a szexualitás, nem maga az érzéki és erotikus nő épül le bennünk.
Lehet, hogy nem fogunk szülni, de nagyszerűeket szeretkezni igen! Ez a nagyszerű szexuális élet végre olyan lesz, ami jó nekünk, és talán olyan is, amire mindig is vágytunk. Érdemes elgondolkodni azon, hogy fiatalabb nőként ki tudtad –e bontani a szexuális és erotikus magadat? Vagy éppen a legtöbb energiád a mások szolgálatába folyt bele. Hol voltál te? Lehet, hogy jó hír, lehet, hogy rossz: negyven, de inkább ötven pluszosan Te jössz.

Ha nincs ötleted önmagad szuper megélésre vonatkozóan, akkor bajban leszel. Lehet, hogy eddig duzzogtál és panaszkodtál amiatt, hogy nincsen elég időd és tered magadra, de mostanra nem lesz több kifogás. Ha eddig alig vártad a szex végét, mert untad és nem voltál beteljesült benne, akkor a menopauza
nagyszerű ürügy lesz arra, hogy már „hivatalosan” se kelljen ezzel foglalkozni, és végképp le tudd venni a napirendről ezt a kérdést.
De az is megeshet, hogy a hormonok felfordulása, a viharos érzések, a perzselő hőhullámok, az állandó érzelmi hullámvasút kilök a komfort zónádból és igazi lázadóvá tesz. Lehet, hogy kimondod, amit érzel, szokatlan és ésszerűtlen dolgokat teszel, és nagy ívben teszel mások véleményére és elvárásira.
Ez a káosz a te erőforrásod is lehet. Használd a javadra!

Fiatalon olyan könnyű azt gondolni, hogy a stabilitás a kívülről jövő csodálatból és vágyva levéstől van. Hogy a szépségünk és kívánatosságunk okán érezzük magunkat magabiztosnak és értékesnek. Az igazi próba akkor jön, amikor már nem vagyunk fiatalok. Ha az önbecsülésünket mások visszajelzéseire építettük, ha a magabiztosságunkat a csábításaink és a hódításaink száma adta, akkor bajban leszünk. De éppen itt van a megoldás is. Szinte kényszerítve érezhetjük magunkat arra, hogy a kifelé figyelésből és élésből, befelé vegyük az irányt. Itt a legszebb idő arra, hogy odaforduljunk magunk felé, belassuljunk és érzékennyé váljunk saját magunkra. Ha ez nem történik meg, akkor marad a külső dolgoknak való megfelelés kényszere, ami keménységhez, harchoz és összehasonlításhoz vezet. Minél inkább kritikusak és kemények vagyunk magunkkal, minél inkább gyötörjük magunkat a kemény diétákkal és alakformálásokkal, annál inkább férfi módon kezdünk élni, és távolodunk el a természetes női erőforrásinktól.

Van egy kedvenc idézetem:

Az ördög azt mondja: „Nem vagy elég erős ahhoz, hogy kibírd a viharom”.
Mire a nő azt válaszolja: „Én magam vagyok a vihar”.

Ez a vihar meghívás arra, hogy beleállj az érzelmi káoszod középpontjába, a hangod, a véleményed, az intuíciód, a kreativitásod erejébe. Beleállj az ésszerűtlenbe, a forma bontóba és a szívedet kövesd. Egy nő életében ezek az idők, amikor felhatalmazottá lesz arra, hogy többé ne árnyékolja le magát,
amikor kinyilváníthatja különlegességét, egyéni vágyait. Amikor nem húsvér gyerekeket szülünk, akkor arra kapunk felhatalmazást, hogy női erőnket és
tehetségünket szüljük meg. Nem fogják ezt a „gyereket” sem könnyen adni, ez a születés is vajúdással fog járni. Levetni a régi bőrt, a kifelé és a csak másokért élést. Abbahagyni azt gondolni, hogy te vagy utolsó, és majd akkor jössz, ha már mindenki jól lakott az asztalnál. Ideje szembe nézni és meggyógyítani azokat a fájdalmakat, amik eddig megbénítottak, vagy érzéketlenné tettek. Mindezt azért, hogy újra érezz és megengedd magadnak a boldogságot. Minden nőt arra bíztatok, hogy ne az öregedés ellen menjen, ne harcoljon az évekkel, hanem büszke legyen arra, ahány éves, és főleg arra, ahogy a testében és a lelkében érzi magát. Számtalan módon blokkoljuk a boldogságot, és az egyik legelterjedtebb módja ennek az éveinkkel
folytatott harc. Nem csak saját magunk, de a fiatal nők is szeretnének boldog és gyönyörteli negyveneseket, ötveneseket és hatvanasokat látni. A fiatal nőknek is kéne a példa, hogy mindez lehetséges, hogy lehet nem csak méltósággal, de gyönyörtelin is idősödni. Mert a gyönyör kortalan és határtalan.

Ha nem hiszed, járj utána!

További írásaimat a Facebook oldalamon olvashatod. 

• középkorúság kezdete nőiség önszeretet

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!