A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majd minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására - vallja a magyar származású, világhírű tudós, dr. Máté Gábor, aki A test lázadása címmel írt könyvében saját tapasztalatai, kutatási eredményei és pácienseinek példáján keresztül világítja meg, hogyan hatnak korai élményeink a stresszre adott reakcióinkra és hogyan befolyásolja a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünket. A könyv alapgondolata ilyenformán egészen egyszerű: szerzője arról ír, hogy az emberek egészsége nem független az érzelmeiktől és lelkiállaputoktól sem.

Nagy árat kell fizetnünk azért, ha nem tartjuk tiszteletben lelkünk és testünk alapvető egységét 

Egy nemrégiben végzett amerikai vizsgálatból például kiderül, hogy nem a boldogtalan házasságban él nők halnak meg hamarabb nagyobb valószínűséggel, hanem azok, akik nem elég, hogy boldogtalan házasságban élnek, de elfojtják az érzelmeiket is. Ahogy Máté Gábor fogalmaz: a legnagyobb stresszt az okozza, ha mások próbálunk lenni, mint akik valójában vagyunk. Könyvében abban próbál segítséget nyújtani olvasóinak, hogy képessé váljanak csökkenteni azt a stresszt, amit ők maguk hoznak létre, anélkül, hogy tudatában lennének ennek. Személyes történeteken keresztül ismerhetjük meg test és lélek kapcsolatát, olykor egészen megdöbbentő konklúziókra jutva. 

A szerző szerint zsákutca az, amit az orvostudomány képvisel napjainkban - hogy különválasztja a testet a lélektől, hogy elválasztja azt, ami valójában egy. Ahogy írja: 

Immunrendszerünk működése nem választható el a mindennapi történésektől.

Megfigyelések arra a megállapításra jutottak többet között, hogy az egyetemisták immunrendszere rosszabbul működik a vizsgaidőszakokban és közülük is a leggyengébben azoké, akik mindemellett még magányosak is. A magány és a gyengébb védekezőképesség közötti összefüggést egyébként pszichiátriai betegek körében is megállapították. De ha nem állnának rendelkezésre kutatási eredmények és további bizonyítékok, akkor is számolnunk kell a stressz hosszútávú hatásaival - írja könyvében Máté Gábor. 

A stressz fizikai és biokémiai reakciók bonyolult, egymásra épülő folyamata, amit valamilyen erős érzelmi inger vált ki. 

 Ha elfojtjuk az érzelmeinket, az hosszú távon gyengíti a test betegségekkel szembeni védekezőképességét

Ha érzelmeinket nem tudatosítjuk, hanem száműzzük őket jó mélyre, akkor az összezavarja és szétzilálja a védelmi rendszerünket. Ez az, ami sok embernél végül a visszájára fordul és az immunrendszer ahelyett, hogy védené, inkább pusztítja a szervezetet. A szakember számos páciensénél tapasztalta ezt a jelenséget. Súlyos betegségben szenvedő betegei közül senki nem tanulta meg, hogyan legyen határozott az élet lényeges kérdéseiben. Ám még mielőtt áldozathibáztatásra vetemednénk, a legfontosabb mondatok sem maradnak ki a könyvből. Dr. Máté Gábornak ugyanis nem célja az egyént okolni a betegségeiért - ahogy mondja, tudományos szempontból teljesen megalapozatlan és morálisan elfogadhatatlan, ha a beteget okoljuk a kialakult helyzetéért. 

Könyvében vádaskodásnak helye nincs. Annál is inkább a felelősség vállalásának. Mint írja: minél többet tudunk magunkról, annál kevésbé válunk pusztán passzív áldozattá. És minél többet tudunk magunkról, annál többet tudunk majd a betegségeinkről. És ami ennél is fontosabb, hogy megérthetjük azt is, mi is az az egészség pontosan. 

Az elfojtás mechanizmusa mindannyiunkban működik 

Hogy egészségesek vagy betegek leszünk-e, részben attól függ, milyen mértékben hazudunk önmagunknak és, hogy a hajlamosító tényezők, mint pl. öröklődés, környezeti hatások, milyen mértékben vannak jelen az életünkben.  A Test lázadása c. könyvében dr. Máté Gábor bebizonyítja, hogy a stressz egyik legfőbb kiváltó oka az elfojtás, ami jelentős mértékben hozzájárul a betegségek kialakuláshoz - és teszi mindezt úgy, hogy senkit nem vádol azzal, hogy magát betegíti meg.  De azért vannak dolgok, amiket jó ha tud az ember a saját működéséről. Például azt, hogy a felnőttkori stressz legalapvetőbb forrása, a személyes határok hiánya, melyek nem tudtak kialakulni a gyermekkorban. A köztünk és a többi ember között kialakult interakciók ugyanis, bármilyen hihetetlenül is hangozhat egyesek számára, de meghatározzák az egészségi állapotunkat. A stressz ugyanis ami bennünk keletkezik, nem (csak) attól függ, hogy mi történik velünk, hanem attól, hogy mi hogyan reagálunk az adott helyzetre. 

Azt, hogy az egyén mit él meg stresszként, az egyén alkata és még inkább a személyes élettörténete határozza meg. 

Vannak olyan tényezők azonban, amik minden körülmények között stresszt váltanak ki belőlünk: a bizonytalanság, az információhiány és a kontroll elvesztése. 

• boldogság kiegyensúlyozott élet lélek stressz

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!